Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)
30 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. mert a határozat megsemmisítésére az 1901 : XX. tc. 3. §-án alapuló törvényes indokot nem talált. Özv. B. M.-né ezután B. B.-né ellen a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál sommás pert indított. Keresetében előadta, hogy az 1877 : XX. tc. 11. §-a értelmében, — miután azt már számos felsőbirósági határozat is kimondotta — a gyámhatóság csak a tartás összegének meghatározására bír hatáskörrel, de abban a kérdésben, hogy kit terhel a tartási kötelezettség, csak a rendes bíróságok határozhatnak. Kérte, hogy «a jogerős árvaszéki határozat hatályon kívül helyeztessék, esetleg a bíróság állapítsa meg a hatáskörét és az iratokat a hatásköri bírósághoz terjessze föl.» A kir. járásbíróság 1910. évi március hó 5-én 1910. Sp. VII 414. sz. a. hozott végzésével az idézés kibocsátását a S. E. 17. §-a alapján megtagadta és a keresetet felperesnek visszaadta, mert az 1877: XX. tc. 11. §-a a törvényes kiskorúak tartásra kötelezettjeinek személyét és kötelezettségét megállapítja, a tartási díj mérvének megállapítását a gyámhatóság hatáskörébe utalja; csak a törvénytelen leszármazókra vonatkozó kötelezettség megállapítását rendeli a bíróságok hatáskörébe tartozónak akkor, e kötelezettség vitássá tétetik. A budapesti kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság, azonban az 1910. évi május 30-án 1910. E. II. 95. sz. a. hozott végzésével, az elsőbíróság végzését megváltoztatta és az elsőbiróságot a kereset tárgyalására utasította, mert az 1877:XX.'tc. 11. §-a csupán a kiskorú részére fizetendő tartás összegének megállapítását utalja a gyámhatóság hatáskörébe s így a tartási kötelezettségnek megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. II. A m. kir. igazságügyminister 1911. J. 438. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A tényállás szerint, ennek az ügynek tárgya nem csupán a fizetendő tartási összeg megállapítása, hanem vitássá vált az is, hogy özv. B. M.-néra, mint nagyanyára nézve fennforognak-e a kiskorú unokái eltartása és neveltetése iránt való törvényes kötelezettségének előfeltételei, avagy pedig ezek az előfeltételek az anyánál, B. B.-nénál forognak-e fenn ? Abban a kérdésben, hogy ((törvényes születésű kiskorú gyermek tartása iránt a szülő ellen a házassági perrel való kapcsolat nélkül, vagy a nagyszülő ellen a törvényes köte-