Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 2<J nem csupán a tartási összeg vitás, hanem az is, hogy fennforognak-e az eltartás és neveltetés iránt való törvényes kötelezettség előfeltételei. A magánjog körébe vágó jogviták eldöntése a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Kivételes intézkedések nem kiterjesztöleg, hanem szorosan magyarázandók. A tartási összeg megállapításának joga nem foglalja szükségképen magában a tartási kötelezettség felett való döntés jogát. Vitás elvi kérdésre nézve a hatásköri bíróság teljes ülésének megállapodása. (1911. ápr. 29. 1910. Hb. 114. sz. határozat; teljesülési 1. sz. megállapodás.) I. B. B. W. E. budapesti lakós Budapest székesfőváros árvaszékénél panaszt emelt, hogy férje B. B. — kitől különválva él — kiskorú G. és M. nevű gyermekeik tartásáról nem gondoskodik, kérte, hogy férje 70 K gyermektartásdij megfizetésére köteleztessék. A tárgyaláson B. B. bejelentette, hogy állása és foglalkozása nincs és az édes anyja tartja el. B, B.-né pedig kérte, hogy miután tudomása szerint férje a reájutó örökségét is közjegyzői okiratban eladta és így ellene a tartásdíjat megállapítani céltalan is lenne, a tártási kötelezettség az atyai nagyanya özv. B. M.-né B. K. ellen állapíttassák meg. Budapest székesfőváios árvaszéke 1908. évi december hó 9-én 15526 1908. árv. sz. a. hozott végzésével özv. B. M.-né B. K. atyai nagyanya tartási kötelezettségét az 1877:XX. tc. ír. §-a alapján megállapította és kötelezte, hogy B. G. és M. nevű unokái tartására B. B. nénak 1908. évi október hó 31-től kezdve fejenként havi 25, összesen havi 50 koronát végrehajtás terhe mellett fizessen. A megokolás szerint az 1877 : XX. tc. 11. §-a megállapítja, hogy vagyontalan kiskorúakat, ha erre a szülők képtelenek, a nagyszülők tartoznak eltarlani és nevelni. A kiskorú gyermekek szülei és anyai nagyszülői, a nyomozás szerint, a tartásra kötelezhetők nem voltak. Özv. B. M.-né atyai nagyanya azonban az öt és három éves két unokája eltartására kötelezhető volt, mert adóalapon 172,414 K becsült budapesti ház felét örökölte. Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának gyámhatósági küldöttsége 1909. évi március hó 26-án 488 1909. Kb. sz. a. hozott véghatározatával az árvaszék véghatározatát indokainál fogva helybenhagyta. A rn. kir. belügyminister 1909. évi november hó 11-én 95145/1909. VIII. b. sz. a. hozott határozatával a felülvizsgálati kérelmet elutasította,