Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

2 2 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A pápai kir. járásbíróság az iratokat az ügyészségi megbízottal közölte és M. M.-t felhívta, hogy záros határidő alatt jelentse be, hogy a terhelt megbüntetését a könnyű testi sértés vétsége miatt kivánja-e. M. M. a megbüntetést kívánta. Az ügyészségi megbizott vádat emelt a Btk. 301. §-ába ütköző' könnyű testi sértés vétsége és "a Btk. 333. §-ába ütközőlopás vétsége miatt. Továbbá azt indítványozta, hogy az eljárás befejezte után az iratok a szintén fennforgó mezőrendőri kihágás megtorlása vé gett az 1894 : XII. t.-c. 103. §-a értelmében a pápai járás főszolgabírójához tétessenek át. A tárgyaláson azonban a mezőrendőri kihágásról nem szólt. Sértett M. M. a tárgyaláson kijelentette, hogy vádlott őt nem ütötte meg, hanem dulakodás közben ő a fejét egy fába ütötte; kárát polgári úton kívánta érvényesíteni. Az ügyészségi megbizott ez okból a könnyű testi sértés miatt a vádat elejtette, sértett azt nem vette át és a kir. járásbíróság K. J. ellen a Btk. 301. §-ba ütköző vétség miatt indított eljárást a Bp. 323. §. alapján megszüntette. A kir. járásbíróság azután 1909. évi június hó 17-én 1909. B. 255/4. sz. a. hozott ítéletével K. J.-et a Btk. 333. §-ába ütköző, a Bn. 48. §-a szerint minősülő lopás vétségében bűnösnek mondta ki, és 20 napi fogházbüntetésre ítélte, mert sértett fegyverét jogtalanul eltulajdonító szándékkal elvette. Egyidejűleg kimondotta, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a fennforogni látszó mezei rendőri kihágás elbírálása végett az iratokat a főszolgabíróhoz átteszi. Az ítéletben a felek megnyugodtak. A pápai járás főszolgabírója 148/1909. kih. sz. a. kelt végzésével az iratokat illetékes eljárás végett Vanyola község elöljárósága mint mezőrendőri kihágási ügyben I. fokú hatóságnak küldötte meg. Az előljárósáij azonban 1909. évi július hó 21-én 989. sz. a. kelt végzésével kimondotta, hogy ebben az ügyben az eljárásra kir. bíróság (•illetékes;), ez okból az eljárást mellőzi, mert részben a feljelentésben, részben az eljárás folyamán beigazoltatott — amit egyébiránt a községi elöljáróság a helyi viszonyok ismerete alapján is tud és igazol — hogy K. J. vádlott a 3 K 64 f értékű szénát G. G. árokkal és fákkal körülkerített szérűs kertjében lévő nyitott lábas pajtából, az 1 K 65 f értékű burgondi répát pedig az ugyanott elföldelt veremből lopta el, amely tény a Btk. 333. §-ába ütköző lopás alkatelemeit foglalja magában és mert a minisztertanács 1896. évi augusztus 14. és 1896 november 7. hozott határozatában kimondotta, hogy a hasonesetben való eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. II. Az IM. 1909. 2901. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.