Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 21 hátralékos cselédbér iránti követelések elbirálását — az öszszegre való tekintet nélkül — közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalja és csak a kárkövetelésekre nézve mondja ki azt a korlátozást, hogy azok a közigazgatási hatóságok előtt csak annyiban érvényesíthetők, amennyiben a ioo K-t meg nem haladják. A tényállásnak ezekkel a törvényes rendelkezésekkel való egybevetéséből, főleg abból a körülményből, hogy H. P. lényegileg gazdasági cselédbért követel, következik, hogy a szóban forgó esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 9. Mezőn lévő szérűskertből 60 koronát meg nem haladó értékű gazdasági termény ellopása mezőrendőri kihágás. A terület bekerített vagy be nem kerített volta közömbös. 1910. feb. 28. 1909. Hb. 106. I. K. J. ellen rablás büntette miatt folyamatba tett ügyben a veszprémi kir. ügyészség 1909. évi június hó i-én 2372. k. ü. sz. a. hozott határozatával az iratokat a fennforogni látszó, a Btkv. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétségének, a Btkv. 333. §-ába ütköző, a Bn. 48. §. szerint minősülő lopás vétségének és az 1894. évi XII. t.-c. 93. §. a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágásnak elbírálása végett a Bp. 16. §-a és 19. §-a és az 1897 : XXXIV. t.-c. 18. §-a alapján a pápai kir. járásbírósághoz tette át, mert a csendőri nyomozás adatai szerint K. J. a felsőszalmavárpusztán 1909. évi május hó 29-én éjjel a szérűskertből répát és szénát vitt el 60 koronán aluli értékben; M. M. gazdasági intéző a lopást észrevette és üldözőbe vette K.-t; ez a lopott holmit eldobta, majd M. M. őt megragadván, azzal dulakodott, annak puskáját megragadta és azzal M.-t úgy megverte, hogy az elalélt és 8 napon belül gyógyuló testi sértést szenvedett; K. J. azután a széna és répa hátrahagyásával, de a puska elvitelével haza távozott. Ezen tényállás alapján a kir. ügyészség a Btk. 344., 345. és 346. §-ai szerint minősülő rablást nem találta megállapíthatónak, hanem a mezőrendőri kihágás, könnyű testi sértés és a lopás vétsége halmazatát látta fennforogni, mert az erőszak, amelyet használt, nem azért történt, hogy a lopott takarmányt megtartsa, vagy a fegyvert elidegenítse, hanem azért, hogy bekisértetése ellen védekezzék; és mert a fegyver elvitelének szándéka a tettesben csak M. bántalmazása után keletkezett.