Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

IO HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. igérte. Minthogy azonban sem ezt a 180 koronát, sem a fizetéséből visszamaradt 40 koronát az uradalom megadni nem akarja, ennélfogva kérte, hogy a lévai Sch.-féle uradalom képviseletében Sch. G. jószágkormányzó idéztessék meg és tárgyalás után a Sch. et C. cég a 220 kor. és jár. megfizetésére köteleztessék. Egyúttal azt is bejelentette, hogy az iparhatóság magát ez ügyben illetékesnek nem találta. Alperes pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy felperes gazdasági cseléd volt, mert a Szent János-pusztán semmiféle iparág nem űzetik. Felperes pedig bejelentette, hogy az iparhatósági eljárás iratai 2168/1909. sz. a. Léva város tanácsa, mint iparhatóságnál vannak. A hatásköri bíróság által beszerzett iratok szerint az iparhatóság a panaszost a rendes bírói útra azért utasította, mert G. J., mint az iparűzéssel nem foglalkozó lévai uradalomnak szegó'dményes kovácsa, nem volt az ipartörvény rendelkezése alá tartozó ipari alkalmazott s így panaszával az i8g8:II. t.-c. 73. §-a értelmében a 100 koronát meghaladó követelésre figyelemmel, a rendes bíróság elé utasítani kellett. A lévai kir. járásbíróság 1909. évi május hó 13-án 1909. Sp. II. 172/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert felperes a kereset szerint is alpereshez a gazdaság körüli folytonos személyes szolgálatoknak egy hónapot meghaladó időre bér mellett való végzésére szegődött és így az 1876: évi XIII. t.-c. 1. §-a és az 1907. évi XLV. t.-c. 1. §-a szerint gazdasági cselédnek tekintendő, továbbá, mert az utóbbi törvénycikk 62. §-a szerint a gazda és külső cseléd között a szolgálati viszonyból előálló vitás kérdések elintézése a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva és mert a felperes követelése nem kártérítés jellegű. G. J. ezután panaszával Léva város rendőrkapitányához, mint cselédügyben I. fokú hatósághoz fordult. A rendőrkapitány 1909. évi május hó 25-én 2050. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és az iratokat a lévai kir. iárásbirósághoz áttette. A megokolás szerint panaszos a lévai uradalom Szent János-pusztáján mint kovácsmester volt alkalmazva, tehát ez alapon csakis mezőgazdasági cselédnek tekintendő s így panasza nem az 1876: XIII. t.-c, hanem az J 907: XLV. t.-c. értelmében bírálandó el. Minthogy pedig az 1907: XLV. t.-c. 63. §-a világosan kimondja, hogy a 100 koronát meghaladó kártérítés iránti ügyek elbirálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik és minthogy panaszos követelése 220 korona s jár. erejéig irányul, annálfogva ezen panaszos ügyben a rendőrkapitány el nem járhat.