Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LIII. közigazgatási hatósághoz, ha azt ennek a hatáskörébe tartozó mezőrendőri kihágásnak ismerné fel. (Hb. 1908 dec. 14. 44. II. 43. 81.; 1909 febr. 15. 1908. 56. II. 54. 101.; máj. 17. 19. II. 101. 194.; jún. 14. 39. II. 114. 213.; 1909 szept. 13. 58. II. 133. 253.; 1909 szept. 27. 71. II. 145. 237.; 72. II. 146. 278.; nov. 29. 91. II. 162. 309. ) Érdemi tárgyalás után akkor is a bíróság bírálja meg szélesebb hatáskörében a vádbeli cselekményt, ha azt a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágásnak minősítené is. (Hb. 1909 jan. 18. 16/908. II. 15. 26.; 1908 nov. 30. 27. II. 26. 48.; 1909 okt. 25. 35/908. II. 34. 65.: 1909 dec. 21. 43. II. 42. 79.; szept. 13. 44. II. 119. 224.; 1909 jan. 25. 64/908. II. 61. 112.; 1909 ápr. 19. 14. II. 96. 185.; jún. 7. 17. II. 99. 188.; okt. 25. 35. II. III. 211. ) A bíróság szélesebb hatáskörét megállapítja az, hogy az ügyben érdemi tárgyalást tartott. (Hb. 1909 ápr. 19. 9. II. 91. 173. ) A bíróság akkor is hivatott marad a cselekmény megbírálására, ha a tárgyaláson mezó'rendőri kihágást állapít meg. (Hb. 1910 jun. 25. 41. 77. I59. ) Tárgyalás után a bíróság nem teheti át az ügyet a közigazgatási hatósághoz, hanem akkor is maga bírálja meg, ha különben közigazgatási útra tartoznék az eljárás. (Hb. 1910 jun. 20. 1909. 147. 42. 90. ) Tárgyalás után akkor is köteles a bíróság az ügy érdemében eljárni, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel. (Hb. 1910 jun. 25. 4. 51. 108. ) Tárgyalás után a bíróság nem teheti át az ügyet a közigazgatási hatósághoz, hanem kihágásként is maga bírálja meg. (Hb. 1910 febr. 28. 1909. 142. 37. 78. ) Ha a járásbíróság már tárgyalást tartott, a bíróság hatásköre a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó cselekményre is megállapítandó. (Hb. 1910 nov. 14. 6r. 103. 210. ) A minisztertanács által birói hatáskörbe utalt erdei károsítást a bíróság tárgyalás után nem utasíthatja közigazgatási útra annálfogva, hogy a feljelentett 26 tilos legeltetéssel okozott károsításért nem a lovak tulajdonosa, hanem fia és szolgája felelősek tettesként, minek következtében a tulajdonos elleni vádat elejtették, mert ez az ügyazonosságon nem változtat. (Hb. 1909 dec. 20. 108. II. 172. 325. ) A bűncselekmények összefüggésénél fogva a különben közigazgatási útra tartozó kihágás tárgyában is a bíróság jár el. (Hb. 1909 márc. 7. 40. 39. 74.; márc. 22. 62/908. II. 60. 110. ) Az összefüggés alapján nem utasítható az eljárás birói útra, ha a járásbíróság a becsületsértés miatti ügyet érdemi okból jogerősen megszüntette és csak a kéménytisztítás elmulasztása miatt a Kbtk. 141. §-ába ütköző kihágás vár elbírálásra. (Hb. 1909 jun. 17. 29. II. 106. 202. )