Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

LIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. A közigazgatási hatáskör megállapítása nem zárja ki az ügynek a tárgyalás eredményéhez képest birói útra áttételét. (Hb. 1909 márc. 22. 1908. 62. II. 60. 110. ) A közigazgatási hatóság előtt folyamatban volt kihágási ügyben felmerült tanúdíj és költség megállapítása és kiutalványozása akkor is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha az ügy iratai később a bírósághoz lesznek áttéve. (B. M. 1910. évi 195. sz. h. 223. 380. ) A büntető ügy jogerős befejezése után előadott oly kérelem, hogy a nyomozás során főszolgabírói kihallgatáskor felszámított, de ki nem fizetett tanúdíj megállapíttassék és fizetésére a vádlott köteleztessék, a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1908 nov. 30. 26. II. 25. 47. ) Kihágási itéletben csak olyan kárkövetelést lehet eldönteni, amely kihágási cselekményből származik. (K. M. 1910. évi 22, 657. sz. h. 221. 377. Az elévülés a helyreállítási és kártérítési kötelezettségnek közigazgatási úton kimondását nem zárja ki. (K. M. 1910. évi 21, 306. sz. h. 222. 378. ) Állam elleni kihágások. 1879: XL. tc. 36. §. Nem forog fenn az 1879: XL. tc. 36. §-ának az esete, ha nincs kibocsátva oly miniszteri rendelet, amely valamely zászló, címer stb. használatát stb. abból az okból tiltja, mert az az állam és intézményei iránt ellenséges irányzat jelzésére szolgál. (Hb. 1909 jun. 14. 1908. 66. II. 63. 114. ) A 26, 559/74. és a 62, 693 /85. sz. BM. rendeletek nem tekinthetők a Kbtk. 36. §-ában említett rendeletnek. (Hb. 1909 jun. 14. 1908. 66. II. 63. 114. ) Román nemzetiszínű szalag nyilvános viselése miatt nem a Kbtk. 36. §-a alapján birói útra, hanem a 62, 693/85. sz. BM. rendelet alapján közigazgatási útra tartozik az eljárás. (Hb. 1909 jun. 14. 1908. 66. II. 63. 114.; máj. 3. 67. II. 75. 76.; jun. 14. 80. II. 63. 116. ) Hatóságok és közcsend elleni kihágások. 1879: XL. tc. 41. §. Ember után kődobálás a Kbtk. 41. §-ába ütköző és birói hatáskörbe tartozó közcsend elleni kihágás tényálladekának megállapítására lehet alkalmas. (Hb. 1909 szept. 27. 68. II. 142. 271. ) 46. §. A kbtk. 46. §-ában körülírt hatóság elleni kihágás tényálladéka akkor létesül, ha valaki a hatósági hivatalnokot vagy közeget hivatalos eljárásában sértő, vagyis olyan kifejezésekkel illeti, melyek durvaságok vagy illetlenségek, de nem becsületbe vágók; ellenben, ha a használt kifejezések az illető irányában a megvetésnek vagy a kisebbítésnek kifejezésére, tehát meggyalázására alkalmasak, ebben az esetben a cselekmény nem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásnak, hanem a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségének ismérveit tünteti fel. (Hb. 1910 ápr. 18. 1909. 116. 14. 29. ) Községi biró irányában az ő távollétében használt << szamár, marha>> kifejezés nem a Kbtk. 46. § a hanem a Btk. 261. §a szempontjából