Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

220 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. nél haló'ri személyes és folytonos szolgálatra kötelezte magát és ezt a szolgálatát egy éven át teljesítette is; az ő személyes szolgálata magasabb műveltséget és tudományos előkészültséget nem igényel és végül, bogy ezt a szolgálatát előre meghatározott, bár szám szerint meg nem állapítható évi bérért teljesítette. Minthogy pedig a bérösszeg meghatározásánál a cselédminó'ségen nem változtat az a körülmény, hogy a felperes bérét nem készpénzben, hanem bizonyos természeti javadalmazásban és a nádjövedelem egy részében kapja; a felszámított 54 K kárkövetelés pedig az 1907: XLV. tc. 62. §-a értelmében szintén a közigazgatási hatósághoz tartozik ; a felszámított készpénzkiadás és napszám pedig — mely a 40 koronát sem haladja meg — az egész kereset tekintetében a birói illetőséget meg nem állapítja. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1910. J. 1403 2. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A szóban levő hatásköri összeütközés esetét a következő okokból kellett a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával eldönteni. Az 1907. évi XLV. tc. 1. §-a szerint gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább egy hónapon át. P. I., mohács-margittaszigeti lakós, P. K. mohácsi lakós kisbirtokos és vihótói halbérlőnél egy évig mint halőr volt alkalmazva, a mohácsi kir. járásbíróság előtt érvényesíteni kivánt keresete szerint oly járandósággal, hogy a megállapodás értelmében bér fejében három hold föld haszonélvezete, a reá eső tiszta jövedelem felerésze, a befolyt büntetéspénzek egészben és a teendőinél felmerült költségeinek megtérítése illette meg őt. A bér fogalmán nem változtat az a körülmény, hogy annak egy része a haszonban vagy jövedelemben való részesedésből és a büntetéspénzekből állott, mert nyilvánvaló, hogy ezek a járandóságok is a bér fejében voltak kikötve. Ezekből kitetszőleg tehát P. I. úgy alkalmaztatásának minősége, mint kikötött járandósága alapján a fentidézett törvény értelmében gazdasági cselédnek tekintendő, minek