Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XVII meg, mert az előtte megtámadott alsóbbfokú határozat ellen a jogorvoslat ki van zárva. (Hb. 1910 jan. 17. 1909. 61. 2. 5.) Nem merült fel összeütközés, ha a fó'szolgabirónak az eljárást megtagadó határozatát a felettes hatóság megváltoztatva, a fó'szolgabiró hatáskörét megállapította. (Hb. 1910 jtin 13. 1909. 134. 29. 57.) 7. §. Az ügyazonosság. Hatásköri összeütközés csak az ügynek azonossága mellett állhat be. (Hb. 1908 okt. 5. II. 65. 7.) A panaszlott személyek azonosságának hiányában nincs ügyazonosság. (Hb. 1908 okt. 26. 14. II. 13. 23.) Az ügyazonosságot a felek személyazonosságával kapcsolatban az ügy tárgyi azonossága vagyis az állapítja meg, hogy ugyanazon felek közt felmerült jogesetet a hatóságok ugyanabban a vonatkozásban tették légyen megbirálásuk tárgyává. (Hb. 1910 jún. 13. 1909. 143. 38. 80.) Az ügyazonosság a tárgyi azonosságon felül az ügyfelek személyazonosságát is szükségképen feltéte'ezi; nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság a számvevő kiküldetési díjainak az úrbéresek elleni megállapításáról és behajtásáról határozott, a bíróság előtt pedig az úrbéresek a vármegye közönségét vonták perbe. (Hb. 1909 nov. 15. 63 II. 137- 259O Ha a két hatósági eljárás nem ugyanazon személy ellen és nem ugyanazon tényállás alapján folyik, az eljárás a Bp. 19. és 20. §-a alapján birói hatáskörbe nem utalható. (Hb. 1908 okt. 12. 7. II. 6. 9.) Bár a közigazgatási hatósághoz intézett beadványban a fél nem nevezi meg azt, aki ellen fegyelmi eljárást és kártérítést kíván, az ügyazonosság megvan, ha az eljárásból kitűnik, hogy ugyanannak a marasztalását kívánja, aki ellen pert indított. (Hb. 1909 dec. 13. 82. II. 155. 293.) Az ügyazonosság feltétele a személyi és tárgyi azonosságon kívül a vitás jog azonossága; ez nincs meg, ha a közigazgatási hatóság előtt dülő út elszántása miatt az út megnyitása érdekében emelnek panaszt, a bíróságnál pedig az egyik érdekelt birtokából a közigazgatási hatóság által a megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonjogának érvényesítése iránt indít ez az érdekelt keresetet, amikor mind a két hatóság a maga hatáskörében jár el. (Hb. 1909 nov. 22. 65. II. 139. 265.) Az ügyazonosság fogalmát a személyi és tárgyi azonosságon kívül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság útrendészeti szempontból a nyitva volt utca visszaállítása, a rendes bíróság pedig a magánjog alapján vitássá tett tulajdonjog kérdésében határozott. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság csak a közdűlő út kijelölése és kihasítása kérdésében, a biróság pedig csak a város által a Térfi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. III. b