Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

XVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. tulajdonostól út céljára elfoglalt terület elvesztése miatt szenvedett kár megtérítése kérdésében határozott. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 135. 30. 62.) Az ügyazonosságot a személyi és tárgyi azonosságon felül az határozza meg, hogy az ügy ugyanazon jogi vonatkozásban vitessék mind a két hatóság elé vagyis, hogy az érvényesítendő igény megítélése mindkét hatóság előtt ugyanazon jogi alapra helyezve kéretett légyen. (Hb. 1909 okt. 4. 50. II. 125- 237.) Fennforog az összeütközés, ha a bíróság a kerítés felállítása iránti keresetet csak egyéb jogforrás alapján döntötte el érdemileg, míg a törvényhatósági szabályrendelet alapján való döntést mind a két hatóság megtagadta. (Hb. 1909 febr. 8. 1908. 50. II. 49. 90.) Nincs összeütközés, ha mind a két hatóság saját hatáskörében, nevezetesen a bíróság az ablaknyitás kérdésében a szomszédjogból folyó arra a magánjogi igényre nézve határozott, hogy a szomszéd köteles-e tűrni az ő telkére néző ablak nyitását, a közigazgatási hatóság pedig mint építésügyi hatóság az ablaknak közegészségi és építésrendőri szempontból befalazását rendelte el. (Hb. 1909 okt. 4. 50. II. 125. 237.) Az a kérdés, hogy a szomszéd köteles-e házát szomszédjáétól elválasztó tűzfalat emelni, nemcsak rendészeti, hanem szomszédjogi, magánjogi kérdés is, következéskép fennforog az összeütközés, ha a tűzfalemelés iránti kérelmet a bíróság azért utasítja el, mert azt tisztán rendészeti kérdésnek tekinti, a közigazgatási hatóság pedig azért, mert az építési szabályrendelet egyazon ház szomszédos résztulajdonosait tűzfal állítására nem kötelezi. (Hb. 1909 szept. 20. 47. II. 122. 230.) Nincs ügyazonosság, ha a lelkészi illetmény a két hatóság előtt nem egy időre követeltetik és a határozatok nem ellentétesek. (Hb. 1908 nov. 23. 29. II. 28. 52.) Ha a felperes mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság előtt ugyanazt az összeget cselédbér címén követeli, az ügyazonosságát nem szünteti meg az, hogy a rendes biróság házasságon kívüli együttélést, a közigazgatási hatóság pedig cselédviszonyt állapított meg. (Hb. 1910 dec. 19. 89. 120. 242.) Az ügyazonosság akkor is fennáll, ha mind a két hatósági eljárásban ugyanabban a kérdésben más-más összegről volt szó. (Hb. 1910 jún. 13. 1909- i34- 29- 57-) Nincs összeütközés, ha a rendes biróság végrehajtási ügyben a tulajdonjog bekebelezésének kérdésében, a közigazgatási biróság pedig illetéktörlési ügyben határozott, bár ugyanarra az ingatlanra vonatkozólag. (Hb. 1909 okt. 4. 22. II. 104. 198.) Nincs ügyazonosság, ha a biróság a törvényes gyermek tartása iránti keresetet vonta hatáskörébe, az árvaszék pedig e keresetet illetően sem