Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

98 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. köteles hivatalból az összeütközési esetre vonatkozó iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni, amelynek határozata következtében a hatásköri összeütközés esete felmerült, a Tolna vármegye alispánja által bejelentett hatásköri össze­ütközés esete ellenben nem az ő határozata következtében merült fel: ennélfogva az általa hivatalból tett hatásköri össze­ütközési bejelentést az idézett törvényszakasz alapján vissza­utasítani kellett. 46. Katonai gyakorlat alkalmával okozott kár megtérítése iránti követelés minden korlátozás és megkülönböztetés nélkül közigaz­gatási útra tartozik ; mihezképest itt érvényesítendő a vadállomány SZétűzésével okozott kár iránti követelés is. 1910 márc. 14. 1909. Hb. 152. I. Dr. T. Gy. egri lakós, mint a demjéni vadásztársaság elnöke az egri járás főszolgabírójához a cs. és kir. katonai kincstár és a m. kir. honvédelmi kincstár ellen panaszt adott be. Előadta, hogy évek óta évi 230 K bérért haszonbérlik a Demjén község határát magában foglaló vadászterületet, melyen a legnagyobb kímélettel vadásztak és így a vad­állományt felszaporították; a megelőző éven vadászatot nem is tartottak, úgy hogy az 1909. évi vadászszezon dús eredményűnek ígérkezett; 1909. évi július hó végén és augusztus hóban azonban, hol egyedül, hol együt­tesen a m. kir. 1., 2., 4. és 10. gyalogezredek és a 60. cs. és kir. közös gyalogezred a nevezett község határában harcászati gyakorlatokat tartot­tak, melynek következtében a vadállományt szerte űzték és az a területen teljesen kipusztult. A vadásztársaság ez okból az 1909. évi vadászszezon alatt egyáltalán nem vadászhatott és panaszlottak cselekedete következ­tében kárt szenvedtek. Az 1909. évi idény alatt legalább 300 drb nyulat és 300 drb foglyot lőhettek volna és a nyulak darabját 2 koronára, a foglyokét 1 koronára értékelve, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az 1895: XXXIX. tc. 13. §-a értelmében a kassai és budapesti hadtest­parancsnokságok a vegyes bizottság megalakíthatása, a kár felbecsülése és a barátságos egyezség megköthetése végett kerestessenek meg, ennek meghiúsulta esetében pedig panaszlottak egyetemleg 900 K tőke meg­fizetésére köteleztessenek. A főszolgabíró a tárgyalást mellőzte és 1909. évi augusztus hó 27-én 4315. sz. a. hozott véghatározatával a «panaszt elutasítottao, mert az 1895: XXXIX. tc. 13. §-ának rendelkezése kifejezetten a mezőgazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom