Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
98 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. köteles hivatalból az összeütközési esetre vonatkozó iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni, amelynek határozata következtében a hatásköri összeütközés esete felmerült, a Tolna vármegye alispánja által bejelentett hatásköri összeütközés esete ellenben nem az ő határozata következtében merült fel: ennélfogva az általa hivatalból tett hatásköri összeütközési bejelentést az idézett törvényszakasz alapján visszautasítani kellett. 46. Katonai gyakorlat alkalmával okozott kár megtérítése iránti követelés minden korlátozás és megkülönböztetés nélkül közigazgatási útra tartozik ; mihezképest itt érvényesítendő a vadállomány SZétűzésével okozott kár iránti követelés is. 1910 márc. 14. 1909. Hb. 152. I. Dr. T. Gy. egri lakós, mint a demjéni vadásztársaság elnöke az egri járás főszolgabírójához a cs. és kir. katonai kincstár és a m. kir. honvédelmi kincstár ellen panaszt adott be. Előadta, hogy évek óta évi 230 K bérért haszonbérlik a Demjén község határát magában foglaló vadászterületet, melyen a legnagyobb kímélettel vadásztak és így a vadállományt felszaporították; a megelőző éven vadászatot nem is tartottak, úgy hogy az 1909. évi vadászszezon dús eredményűnek ígérkezett; 1909. évi július hó végén és augusztus hóban azonban, hol egyedül, hol együttesen a m. kir. 1., 2., 4. és 10. gyalogezredek és a 60. cs. és kir. közös gyalogezred a nevezett község határában harcászati gyakorlatokat tartottak, melynek következtében a vadállományt szerte űzték és az a területen teljesen kipusztult. A vadásztársaság ez okból az 1909. évi vadászszezon alatt egyáltalán nem vadászhatott és panaszlottak cselekedete következtében kárt szenvedtek. Az 1909. évi idény alatt legalább 300 drb nyulat és 300 drb foglyot lőhettek volna és a nyulak darabját 2 koronára, a foglyokét 1 koronára értékelve, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az 1895: XXXIX. tc. 13. §-a értelmében a kassai és budapesti hadtestparancsnokságok a vegyes bizottság megalakíthatása, a kár felbecsülése és a barátságos egyezség megköthetése végett kerestessenek meg, ennek meghiúsulta esetében pedig panaszlottak egyetemleg 900 K tőke megfizetésére köteleztessenek. A főszolgabíró a tárgyalást mellőzte és 1909. évi augusztus hó 27-én 4315. sz. a. hozott véghatározatával a «panaszt elutasítottao, mert az 1895: XXXIX. tc. 13. §-ának rendelkezése kifejezetten a mezőgazdaság