Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 97 sik rendelet 1895 október 10-én 76,513. sz. a. kelt és akként intézkedik, hogy az apaállatok beszerzési és tartási költségeinek a községi képviselőtestület által való megállapítása és kivetése ellen benyújtott felebbezések, a hatósági felülbirálat tekintetében az 1886 : XXII. tc. 126. í-ának határozmányai alá esnek s mint a községi költségvetés érdemi részét érintők, a törvényhatósági közgyűlés által birálandók el. A végső fokon való döntést a belügyminiszterrel egyetértőleg az 1894:XII. tc. 122. §-ához képest ezen esetekre a földmívelésügyi miniszter magának tartotta fenn; — Döbrököz községben sem nyomásos gazdálkodás, sem osztatlan közös legelő nem lévén, szervezkedett birtokosság sem lehet. Ebből természetszerűleg következik, hogy a gazdálkodás, illetve az állattenyésztés közös ügyeinek vitelére az 1894: XII. tc. 25. í-ának rendelkezéséhez képest a község hivatott. A községi képviselőtestület jogvitára okot szolgáltatott határozatának érdemi elbírálása a fennforgó esetben tartozhatik elsőfokon talán a vármegyei közigazgatási bizottság, talán a vármegyei törvényhatósági bizottság jogkörébe, de az 1894: XII. t.-c. 102. §-ához fűzött magyarázatból és az ennek megerősítésére most hivatkozott 37,900 1897., és 76,513 1895. számú földmívelésügyi miniszteri rendeletekből világosan kitűnik, hogy az alispán jogkörébe nem tartozhatik és hogy másodfokon nem a belügyi, hanem a földmívelésügyi m. kir. miniszter jogkörébe tartozik. Végül pedig azért, mert az ügynek a belügyminisztériumhoz történt átutalásával a másodfokon illetékes földmívelésügyi m. kir. miniszter az ügyet hatásköréhez nem tartozónak nyilvánította, viszont a közigazgatási bíróság is az ügy érdemi elbírálását hatásköréhez nem tartozónak jelentette ki: a hatásköri összeütközésnek az 1907 : LXI. tc. 7. §. 1. pontjában megjelölt esete forog fenn s ehhez képest a most hivatkozott törvény 8. §-ához képest az iratokat a hatásköri bírósághoz kellett felterjeszteni. II. Tolna vármegye alispánja 1909. évi december hó 15-én 15,820. sz. a. hozott véghatározatában foglalt megokolása szerint a hatásköri birósághoz az ügyet azért terjesztette fel, mert a földmívelésügyi m. kir. miniszter az ügyet hatásköréhez nem tartozónak nyilvánította, viszont a kir. közigazgatási bíróság is az ügy érdemi elbírálását hatásköréhez nem tartozónak jelentette ki és így az 1907: LXI. tc. 7. §. 1. pontjában megjelölt hatásköri összeütközési esetet látta fennforogni. Minthogy azonban a hatásköri bíróságról szóló 1907. évi LXI. tc. 8. §-a szerint az a birói vagy közigazgatási hatóság Térfi : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. III. 7