Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

84 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tartás, i drb. tehéntartás, i lónak legelő és 20 liba legelő, lakás és tűzre való évi bérért. Cs. T.-t ő felszólította : hogy a még április hó i-én esedékes volt hátralékos járandóságát adja ki, — nevezett azonban erre levélben felmondás nélkül azonnal elbocsátotta: Kérte tehát, hogy Cs. T. köteleztessék: 1. a leszolgált időre járó bére fejében 2 véka búzát, vagy ennek 16 korona egyenértékét és 26 korona készpénzt, — 3. a hátralevő félévi szerződési időre járó bére egyenértéke fejében 164 koronát megfizetni. A panasz beadását pár nappal előzőleg Cs. T. is tett jegyzőkönyvi panaszt, melyben kérte: hogy a főszolgabíró R. Gy. éves cselédjét július i-én karhatalommal távolítsa el. A főszolgabíró a két panasz tárgyalására közös határnapot tűzött ki, a tárgyaláson az eredeti szerződést becsatolták és a főszolgabíró 1909. évi július hó 8-án 2338,1909. sz. a. hozott végzésével R. Gy. panaszát elutasította és a további eljárást beszüntette, mert R. Gy. Cs. T.-hez munkakönyvvel állott be és pedig amint beigazolást nyert, tanyásnak, ami pedig a külső cseléd meghatározása alá nem fogható, tekintve azt, hogy onnan napszámra is eljárhatott; — de olyan külső mezei munkásnak sem tekinthető, akinek ügye a közigazgatási hatóság előtt érvényesíthető lenne, mert szerződésük nem szabályszerű. R. Gy. úgy is mint kiskorú gyermekei törvényes képviselője ezután keresetét a tiszafüredi kir. járásbíróságnál adta be. Ebben a tényállást aképen adta elő: hogy Cs. T. őt lakás és téli tűzrevaló ellenében tanyásnak fogadta fel és tiszte abban állott, hogy ő, vagy családtagjai a tanyára felügyelni tartoztak. E mellett két fiát és pedig a 12 éves Gy.-t a tehenek és a 10 éves A.-t a sertések őrzésére alkalmazta cselédi viszonyon kívül írásbeli szerződés mellett ugyancsak 1909. évre 60 korona készpénz, öt köböl tiszta búza, egy drb malac-, egy disznó- és tehéntartás és nyári lólegelőből álló járandóság mellett. 1909. évi január hó i-től július hó i-ig teljesítettek szolgálatot, amikor Cs. T. oknélkül úgy őt, mint fiait elbocsátotta és fiai hátralékos illetményét visszatartotta, — másrészt meg neki az által, hogy a lakás és fűtés illetményétől elesett, kárt okozott. Kérte, hogy a járásbíróság Cs. T.-t kötelezze : hogy a kiskorú R. Gy. és A. részére a leszolgált időre járó hátralékos illetmény fejében fél köböl búzát természetben adjon ki, vagy annak ellenértéke fejében 14 koronát és a hátralékos készpénzbeli járandóság fejében 26 koronát fizessen ; — továbbá: hogy részére kártérítés címén 40 korona tőkét és a kereset beadásától járó kamatot fizesse meg. A kir. járásbíróság tárgyalást tartott, beszerezte a főszolgabíró ira-