Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

6o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. szolgáltatni tartozik. Az 1908. évben alperes ezt a kötelezettségét nem teljesítette és ezért kérte, hogy alperes az 1482 kor. 23 fill. felmerült kiadása helyett ezúttal érvényesített 1000 kor. érték és járulékai megfizetésére köteleztessék. A kir. járásbíróság 1909. évi július hó 28-án 1909. Sp. I. 204/5. sz. a. hozott ítéletével alperest 1000 kor. tőke és a perköltség megfizetésére kötelezte. A nyitrai kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság 1909. évi október hó 8-án 1909. D. 588 3. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta, az eljárást megszüntette és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert a felperes által A), B), C) alatt csatolt és az alperes által alakilag nem kifogásolt kivonatok alapján megállapította, hogy a nyitrabajnai candnica visitatio értelmében a keresetben jelzett szolgáltatásokat nem a róm. kath. hitközség, hanem a beleszi róm. kath. hívek tartoznak teljesíteni és minthogy Belesz községben a kir. törvényszék tudomása szerint szervezett róm. kath. hitközség nincsen, a kereset, mint helytelenül megindított, meg nem állhat. Mindazonáltal azonban eltekintve a fenti októl, a kir. törvényszék az eljárást hivatalból figyelembe vett pergátló akadály alapján megszüntette, mert a kötelezettség jogalapja csakis a párbér szolgáltatása iránt folyamatba tett ügyekben válhatik vitássá akkor, mikor az a kérdés döntendő el, ha vájjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bír-e ? S ebben az esetben a döntés a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Abban az esetben azonban, ha a canoncia visitatióban, mint a jelen esetben is, meg van határozva, hogy a teljesítendő szolgáltatásokat ki és mi módon tartozik viselni, a kötelezettség teljesítésének .jogalapja az alperes tagadása mellett sem válhatik vitássá s ez esetben a lelkészi javadalmazást képező szolgálmányok behajtása, a kir. Kúria által követett állandó gyakorlat szerint közigazgatási úton történik. Arra való tekintettel, hogy felperes a keresetben jelzett szolgálmányok behajtása iránti intézkedést a nagytapolcsányi főszolgabírónál is már kérelmezte, ez azonban az 1903. évi március hó i-én 636 1903. sz. határozatával kérelmét hatáskör hiányából szintén elutasította, az ügy a hatásköri bíróság elé terjesztendő volt. A hatásköri bíróság rendeletére a kir. törvényszék beszerezte a közigazgatási hatóság iratait és azokból kitűnt, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, kihez B. J. plébános a járásbíróság előtti kereset beadásával egyidejűleg felebbezéssel fordult, 1909. évi október hó 20-án 116,578 sz a. hozott határozatával a közigazgatási bizottság fentebb említett végbatározatát, melylyel ezen bizottság kimondotta, hogy a