Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI HATÁROZATOK. 4r5 tehát az 1907: XLV. tc. keretein belül bárki lehet és netán ipari munkakönyve nála hagyandó. Ha ellenben az ipari munkára alkalmazott szegődményes nemcsak gazdájának, hanem idegen megrendelőnek is dolgozik, akkor gazdasági cselédnek egyáltalában nem tekinthető, s ha az illető ipari munka képesítéshez van kötve, úgy az illetőnek az ipartörvény értelmében önálló ipar űzésére jogosultsággal kell bírnia, ily esetben a képesítés az ipartörvény értelmében igazolandó, viszont természetszerűleg az ily szegődményes az erre vonatkozó szabályok szerint iparostanonc tartására is jogosult. 261. Ha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a legelőközbirtokosságnak nem a közigazgatási birósághoz kell fordulnia, hanem magánjogi érdekei orvoslása végett a birói eljárás megindításáról kell gondoskodnia. F. M. 1909. évi 49,697. sz. Ha magánosok a közlegelő egy részét jogtalanul elfoglalják, a közbirtokosságnak magánjogi érdekei orvoslása végett a birói eljárás, esetleg az 1878: V. tc. 421. §-ába ütköző vétség miatt a bűnvádi eljárás megindításáról kell gondoskodnia, mert az ilyen jogtalan elfoglalás, amennyiben az okozott kár 10 K-nál több, nem bírálható el az 1894: XII. tc. alapján eljáró közigazgatási hatóságok által. 262« Vámmentességi igazolványok visszavonási ügyeiben végső fokon a kir. közigazgatási bíróság dönt. K. M. 1907. évi 22,683. sz. Az alispán másodfokú határozatával a járási főszolgabírónak elsőfokú véghatározatát, amely szerint R. J. vámbérlőt abbeli kérelmével, hogy ármentesítő társulat által megvett kőanyagra vonatkozólag S. L. és társai részére kiállított községi birói vámmentességi igazolványok vonassanak be, megváltoztatta és fenntnevezett kérelmének helyt adott. Az idézett másodfokú határozat ellen a társulat felebbezést terjesztett elő.