Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 325 ellenben az, hogy egy gyanúsított egyszerre 60 koronánál nagyobb értékű szalmát lopott volna el, megállapítható nem volt, mert a szalmát terheltek apránkint hordták el. így a lopás vétségének tényálladéka meg nem állapítható és minthogy a feljelentett tényállás más büntetendő cselekmény ismérveit sem tünteti fel, a bűnvádi eljárás a Bp. 527. §. r. bekezdése értelmében megindítható nem volt. A tiszaföldvári járás főszolgabirdfa az ügyet a hatásköri bírósághoz terjesztette fel, mert jelentése szerint a szénát tanyaszerű, vagyis rakodóhelyről lopták el, amire nézve a Minisztertanács 1906 ápril 30-án 14,690. IM. sz. a. határozott, úgy hogy az eljárás a birói útra tartozik. II. Az IM. 1909. I. 2506. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A nyomozás adataiból nyilvánvaló, hogy nem társaságban elkövetett egy büntetendő cselekményről, hanem a terhelteknek külön-külön elkövetett több büntetendő cselekményéről van szó s hogy az egyes terheltek okozta kár értéke a mezőrendőri kihágásra nézve megállapított 60 korona értékhatárt nem haladja tul; a nyomozás során bizonyíttatott az is, hogy az ellopott szalma a mezőn volt kazalba rakva: ennélfogva az 1894 : XII. tc. 93. §. a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás az elbirálásnak tárgya. 172. A minisztertanács által birói hatáskörbe utalt erdei károsítást a bíróság: tárgyalás után nem utasíthatja közigazgatási útra annálfogva, hogy a feljelentett 26 tilos legeltetéssel okozott károsításért nem a lovak tulajdonosa, hanem fia és szolgája felelősek tettesként, minek következtében a tulajdonos elleni vádat elejtették, mert ez az ügyazonosságon nem változtat. 1909 dec. 20. Hb. 108. I. Gr. Sch. K. uradalmi igazgatósága a tiszaháti járás főszolgabírójánál 1906. évi szeptember hó 2. és 4-én 26 rendbeli feljelentést tett M. B. beregujfalui lakos ellen amiatt, hogy nevezett a lovait 26 ízben az uradalom tulajdonát képező Alsó-Szarvasi két éves makkvetésben legeltette, miért is M. B. megbüntetését és az okozott kár megtérítését kérte. A tiszaháti járási főszolgabíró 1906. évi szeptember hó 28-án kelt