Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

324 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. irányuló másnemű bűncselekménynek sem lehet tárgya. A panaszlott terhére rótt cselekmény tehát legfölebb vadászati kihágásként jöhetne tekintetbe, ennek elbirálása pedig az 1883. évi XX. tc. 47. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 171, Ha a mezőn kazalba rakott szalmát nem társaságban, hanem többen külön lopták el és az egyesek okozta kár 60 koronánál nem több : mezőrendőri kihágás az elbirálás tárgya. 1909 dec. 20. Hb. 101. L K. J., dr. G. L. rákcczifalvai lakos uradalmában alkalmazott gazdatiszt a csendőrségnél panaszt tett, hogy 1909. évi február havában a felsővarsányi tanyáról egy kazalba rakott szalmából mintegy 15 szekérrel 150 korona értékben ismeretlen tettesek elloptak. A csendőrség a tetteseket Sz. J. és a fejezetben felsorolt 10 társa, tiszavárkonyi lakosok személyében kinyomozta, kik beismerték, hogy a szalmát tüzelőnek éjjelenkint a nagy hideg miatt a hátukon hordták el. A szolnoki kir. járásbíróság 1909. évi március hó 20-án 1909. B. 341. sz. a. kelt végzésével az ügyészségi megbizott indítványa következtében a feljelentést a főszolgabíróhoz áttette, mert a szalmát a gyanúsítottak nem egyszerre, hanem apródonkint hordták el; arra pedig adat nincs, hogy egy-egy gyanúsított egyszerre 60 koronánál nagyobb értékű szalmát lopott volna el. A tiszaföldvári járás főszolgabírója 1909. évi április hó 26-án 141. sz. a. hozott határozatával hatáskörét szintén nem állapította meg és az iratokat a kir. járásbíróságnak visszaküldötte, mert terheltek a szalmát, vagyis a gazdasági terményt nem a mezőről lopták, hanem onnan, ahol az már felhasználás céljára összegyűjtve (kazalba rakva) volt és így az elkövetés helye szerint a lopás ismérvei látszanak fennforogni, eltekintve attól, hogy mennyi volt az egy-egy ízben lopott szalma értéke. A szolnoki kir. járásbíróság az ügyészségi megbizott indítványára nyomozatot rendelt el és ekkor panaszos azt adta elő, hogy «a szalma a mezőn volt kazalba összerakva a rakodóhelyen, mely Gombáshát elnevezéssel bir, és hogy minden évben itt van a szalmakazalba rakva, mert ez a rendes rakodóhely». A kir. járásbíróság 1909. évi július hó 8-án 1909. B. 241. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbizott indítványára a bűnvádi eljárás megindítását megtagadta és az iratokat a főszolgabiróhoz visszaküldötte, mert a nyomozás megállapította, hogy a szalma a mezőn volt kazalba rakva;