Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 323 A vámosmikolai járás jőszolgabirója a feljelentést a kir. járásbírósághoz tette át. Az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vállalta el. A vámosmikolai kir. járásbíróság 1909 április hó 10-én 1909. B. 104. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a szabadon élő vad magánjogi szempontból véve uratlan jószág, ennélfogva annak — habár jogtalan — birtokbavétele is sem lopás, sem a jogtalan elsajátítás vétségének megállapítására nem alkalmas. Ha büntetendő cselekmény fennforog, úgy az csakis az 1883 : XX. tc. V. fejezetében meghatározott vadászati kihágás lehetne. A vámosmikolai járás főszolgabírója 1909 május hó 11-én 1562. sz. a. hozott véghatározatával az eljárás megindítását megtagadta, mert vadászati kihágás csak vadászterületen követhető el; már pedig ebben az esetben a nyul zárt helyen, a szecskavágóban fogatott el. II. Az IM. 1909. 2278. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg, mert: Az előadott tényállás szerint a nyul panaszos majorjának szecskavágójában panaszlott közelebbi meghatározása szerint a szecskavágóban levő vizes hordóban volt, ahova az beleesett, s ahonnan azt panaszlott elvette. A szecskavágóba történt betévedés által a nyul uratlan dolog minőségét el nem vesztette, mert a tárgyiratokban a legcsekélyebb adat sincs arra, hogy a szecskavágó tulajdonosa és birtokosa a nyulat birtokba vétel által megszerezte. Birtokba vételről ebben az esetben annál kevésbé lehet szó, mert a csendőrségi jelentésben foglalt ténymegállapítás szerint a nyul a szecskavágó alján levő nyíláson át szabadon be és kimehetett volna. A szóban forgó cselekmény tehát, mely idegen dolgon elkövetve a lopásnak tényálladékát megállapítaná, lopásnak nem minősíthető, mert a lopás idegen, tehát valakinek tulajdonában levő ingó dolgot tételez fel; az uratlan dolog nem ilyen. Kétségtelen az is, hogy az uratlan dolog vagyonjog ellen 21*