Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

244 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 1908. évi október hó 26-án 106,451/1908. III. sz. a. kelt határozatával a közigazgatási bizottság határozatát megsemmisítette, mert a város vagyonát, gazdászatát érdeklő ügyről van szó és így a felebbezés elbírálása az 1886. évi XXII. tc. 25. §-a értelmében a vármegye törvényhatósági bizottsága illetékességi körébe tartozik. A vármegye törvényhatósági bizottsága az ügyben az iratok szerint még nem határozott. Minthogy L. M. 1908. évi október havában a bérlet elhagyását megtagadta, Nagykőrös városa 1908. évi november hó 21-én a nagykőrösi kir. járásbíróság előtt L. M. ellen a haszonbérleti viszony megszüntetése és jár. iránt sommás pert indított. A kir. járásbíróság 1908. évi december hó 3-án 1908. I. 385/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert ÖZ 1893 : XVIII. tc. 27. §. 1. pontja alapján megszüntette, mert a' birói eljárást más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie, ez pedig tekintve, hogy a képviselőtestület határozata még nem jogerős, befejezve nincsen. A kecskeméti. kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság, 1909. évi január hó 11-én 1908. E. 236. sz. a. hozott végzésével felperes felfolyamodásának helyt adott, a járásbíróság végzésének megváltoztatásával alperes pergátló kifogását elvetette. Az indokolásban a kir. törvényszék arra hivatkozik, hogy a községekről szóló törvény 24. és 25. §-aí nem rendelik el azt, hogy a képviselőtestület részéről a haszonbérleti szerződés megszüntetése tárgyában hozott határozat végrehajtásához a törvényhatóság jóváhagyása volna bevárandó és ezért a beadott felebbezés Nagykőrös város közönségének bérbeadói jogának gyakorlásában nem gátolhatja, másrészről a várostól, mint bérbeadótól, azt a lényeges szerződési jogát, hogy a késedelmes bérlővel szemben a haszonbérleti viszony megszüntetését a vagyoni kár elkerülése végett keresettel szorgalmazza, elvitatni nem lehet csupán azért, mert az alperes a város közönségének a megállapított formában történt akaratnyilvánításával szemben oly természetű jogorvoslattal élt, mely a peres felek szerződéses viszonyán nem változtathat. Az alperes az érdemleges tárgyaláson az ügynek a hatásköri bíróság elé terjesztését kérte, felperes ezt ellenezte. A kir. járásbíróság azon az alapon, hogy úgy a közigazgatási hatóság, mint a kir. bíróság ugyanarra az ügyre nézve hatáskörét megállapította, hatásköri felterjesztést tett. II. A BM. 87437/1909. III. sz. a. kelt és az IM. 1909. 1021. sz. alatt kelt nyilatkozataikban azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. L. M. pedig Hb. 53/5. sz. a. beadott nyilatkozatában azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az eljárásra a közigazgatási hatóság hatásköre mondassék ki. \