Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 245 ül. Annak előrebocsátásával, hogy a hatásköri bíróság az ügyfél által a mai tárgyalás folyamán becsatoltatni kivánt okmányt mint feleslegest beszerzendőnek nem találta, a fentebbi értelemben határozott a következő okokból: A fent ismertetett tényállás szerint a Nagy-Kőrös városa és L. M. közötti vitás kérdés eldöntésére nézve, csak a biróság állapította meg hatáskörét, ellenben a közigazgatási hatóság sem hatáskörét meg nem állapította, sem a vitás ügy felett érdemben nem határozott. Ugyanis a 106,451/908. sz. a. kelt belügyminiszteri határozattal ki van mondva, hogy NagyKőrös város képviselőtestületének 5311/908. sz. határozata a város vagyonát, gazdászatát érdeklő oly határozat, melyre nézve az 1886. évi XXII. te. 25. §-ának első bekezdése értelmében másodfokú hatóságul a törvényhatósági bizottság van megjelölve. A városi képviselőtestület idézett határozata tehát nem a vitás jogviszonynak hatósági eldöntését foglalja magában, hanem csak a város, mint jogi személy magánjogi képviseletére hivatott képviselőtestületnek a város vagyonát, gazdászatát érdeklő kérdésben egyoldalúan tett nyilatkozatát, akaratelhatározását jelenti. E minőségre való tekintettel pedig e közigazgatási eljárás tárgya nem azonos a biróság előtt a peres jogviszony eldöntése iránt éppen a képviselőtestület jelzett akaratelhatározása folytán folyamatba tett ügygyei, következésképen a birói hatáskört megállapító birói határozattal nem áll szemben a közigazgatási hatóságnak oly döntő határozata, mely magára a vitás jogviszony eldöntésére nézve a közigazgatási hatáskört megállapítaná, vagy ugyanannak a kérdésnek az érdemében határozna. Ezekhez képest az 1907. évi 61. tc. 7. §-ában felsorolt hatásköri összeütközés eseteinek egyike sem forog fenn, miért is ugyanazon törvény 19. §-a értelmében ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel.