Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 241 Minthogy ezek szerint a szóban forgó esetben úgy a közigazgatási hatóság, mint a bíróság az eléjük vitt ügyet — saját hatáskörüket túl nem lépve — abban a vonatkozásban bírálták meg, a mely vonatkozásban az annak tekintetében való eljárás hatáskörükbe tartozik, ki kellett mondani: hogy a jelen ügyben a hatásköri összeütközés esete fel nem merült. 126, Kir. ügyész és főszolgabíró közötti összeütközés a hatásköri bíróság elé tartozó összeütközési esetet nem létesít. 1909 nov. 29. Hb. 51. I. A csendőrségi jelentés szerint D. B. zalaszentiváni lakos 1909. évi március hó 12-én azt a feljelentést tette, hogy a földdel betemetett répakazalából ismeretlen időközben és ismeretlen kóbor cigányok 35—40 mérő répát összesen 56 K értékben elloptak. A nyomozás azt derítette ki, hogy K. L. A. zalaszentiváni sátoros cigány, K. L. T. és K. L. J. segédkezésével követte el a bűncselekményt. A zalaegerszegi kir. ügyészség 1909. évi március hó 29-én 1091. sz. a. hozott határozatával az iratokat hatáskör indokából a zalaegerszegi járás főszolgabírójához tette át, mert az 1894: XII. tc. 93. §. a) pontja szerint a 60 korona értéket meg nem haladó gazdasági termény ellopása mezőrendőri kihágást képez. E cselekmény kihágási minőségén pedig nem változtat az a körülmény, hogy a tettes lopás miatt kétszer vagy többször volt már büntetve, mert gazdasági termény ellopása csak akkor minősül bűntetté, ha a lopás a Btkv. 336. §-ának 1—10. pontjai valamelyikének módja szerint követtetett el, erre pedig semmi adat nincs. A zalaegerszegi járás főszolgabírója 1909. évi április hó 5-én 205. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, és az iratokat az 1907: LXI. tc. 7. §. 1. p. értelmében a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert az 1894: XII. tc. 93. §. a) p. szerint annak, hogy gazdasági termény ellopása a hivatkozott tcikk alapján mint kihágás legyen elbírálható, első feltétele nem az ellopott termény értéke, hanem az, hogy az a földtől elválasztva ne legyen. Az adott esetben pedig megállapítható, hogy az ellopott répa már el volt vermelve és így annak eldegenítése a hivatkozott tcikk alapján mint kihágás el nem bírálható. II. A kir. ügyészséget az 1871. évi XXXIII. tc. az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek az ezen törvény által meghatározott ügyekben való képviseletére hivatott intézményként szervezte. Térti: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. II. l6