Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

240 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. kívül az határozza meg, hogy az ügy ugyanazon jogi vonatkozásban vitessék mindkét hatóság elé, vagyis, hogy az érvényesítendő igény megítélése mindkét hatóság előtt ugyanazon jogi alapra helyezve kéretett légyen. A jelen esetben a most felsorolt szempontokból vizsgálandó ügyazonosság meg nem állapítható. Nem pedig azért: mert a közigazgatási hatóság mint építésügyi hatóságnál az a kérdés, vájjon az építtető D. J. a kiskorú R. I. és tsai tulajdonát képező szomszédtelekre istállóján ablakot nyithat-e, közegészségi és építési, tehát közrendészeti vonatkozásban bocsájtatott és vétetett megbirálás alá; ellenben a bíróságnál D. J. és neje a tulajdon-, illetve szomszédjogra alapított, vagyis magánjogi vonatkozású azt a kereseti kérelmet terjesztették elő: mondassék ki, hogy tulajdonjoguk alapján az aranyosmaróthi 1429. számú tjkvben felvett 4. hrszámú ház birtoka őket illeti, ezt a birtoklást az alperesek [t. i. szomszédjaik kisk. R. I. és tsai] kötelesek túrni, úgy azt is, hogy ezen házak istállóján a szomszédtelekre ablakot nyithassanak illetve a meglévő ablakokat továbbra is meghagyhassák. Nyilvánvaló ezekből, hogy a felek között vitás ablaknyitási jog különböző alapokon, különböző vonatkozásban és mint különböző ügy tétetett a közigazgatási hatóság, utóbb pedig a biróság előtt folyamatba. Ekként a közigazgatási hatóság nem lépte túl hatáskörét, midőn a szomszéd felé eső ablakok lefalazását, mint erre törvényileg kijelölt építésügyi hatóság elrendelte. Viszont a bírósághoz beadott keresetben érvényesített annak a jogigénynek, hogy az építkező felperesek milyen magatartást követelhetnek tulajdonjoguk alapján és a szomszédjogból kifolyóan a szomszédtelek tulajdonosaitól, mint magánjogi igénynek, a rendészeti hatóságoknak a tulajdonjog korlátozására irányuló jogerős határozatai figyelembe vételével való megbirálása és eldöntése, a biróság hatáskörébe tartozik.