Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 239 megállapította, mert a kérdés tárgyát a tulajdonjogból folyó birtoklás gyakorlásának módja képezi, amelynek gyakorlása következtében a felperesek alperesekkel szemben az úgynevezett szomszédjoggal jöttek összeütközésbe. Ez a kérdés vagyonjogi és magánjogi kérdés, melynek eldöntését semmiféle kivételes törvény a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem utalja. Az aranyosmaróthi kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság, 1909. évi március hó 22-én 1909. E. 21. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését helybenhagyta. A megokolás szerint a kir. járásbíróság alperesek védekezését helyesen vette pergátló kifogásnak, mert amennyiben az ügy rendes bíróság elé tartozik, úgy a közigazgatási hatóság benne eljárni jogosítva nem lévén, ítélt dologról szó sem lehet. Továbbá a hatáskör megállapítására vonatkozólag jogszabály az, hogy a hatáskört mindig a keresettel érvényesített jog lényege szerint kell eldönteni; ebben az esetben pedig a felperesek a tulajdonukat képező' ház szabad használatában bennfoglalt ablakjoguk gyakorlásának a tűrésére kérik alpereseket kötelezni, mely jog gyakorlatát alperesek közigazgatási hatóságok határozatával kívánták lehetetlenné tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ablakot saját háza falán bárki is jogosítva van nyitni, továbbá arra, hogy a tulajdonból folyó kérdések eldöntése a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik és azok felett a közigazgatási hatóságok dönteni jogosítva nincsenek, végül arra is, hogy a tűzfalakra vonatkozó szabályrendeleti intézkedés a rendes oldalfalakra egyáltalán ki nem terjedhet és hogy ebben az esetben közegészségügyi okokból sem forog fenn az ablaknyitás ellen aggály, de meg arra is, hogy az istálló kigó'zölgése az ablakok befalazása nélkül a tetőn át készített kürtökön is el lenne vezethető, a közigazgatási hatóságok határozataira való tekintet nélkül a rendes bíróság jogosult az intézkedésre. n. Az IM. 1909. I. 1012. szám alatt kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. V. J. és neje 1909. Hb. 50/3. szám alatt beadott nyilatkozatukban azt a kérelmet terjesztették elő, hogy a kir. bíróság hatásköre mondassék ki; R. K. mint kisk. R. I. és tsai törv. képviselője 1909. Hb. 50/5. sz. a. beadott nyilatkozatában pedig azt kérte, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltassák. III. Az 1907 : LXI. tc. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés fennforgásának feltétele az, hogy a hatóságok ugyanabban az ügyben hozzanak a hatáskör kérdésében, vagy az ügy érdemében határozatot. Az ügyazonosságot a személyi és tárgyi azonosságon