Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 175 I. 0„L. kir. törvényszéki biró 1897 március elején orvosi bizonyítvány alapján megrongált egészségének helyreállítása végett hat havi rendkívüli szabadságidőt kért. A kir. törvényszéki elnök és a pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke a kérelem megtagadását javasolták, mert véleményök szerint folyamodót betegsége hivatalos teendőiben nem gátolja. Ennek következtében az IM. 1897 március hó 10-én 15,225. sz. a. kelt rendeletével — tekintettel az igazságszolgáltatás érdekeire — folyamodót kérelmével elutasította és értesítette, hogy nincs észrevétele az ellen, ha hat heti törvényes szabadságidejét azonnal megkezdi. 0. L. tszéki biró a törvényes szabadságidő letelte után orvosi bizonyítványok alapján két ízben 4—4 heti rendkívüli szabadságot kapott. Ezen nyolc heti betegség után, minthogj az elnökök azon gyanúnak adtak kifejezést, hogy O. L. nem komoly beteg, az IM. törvényszéki orvossal megvizsgáltatta. Dr. Sz. K. kórházigazgató és tszéki orvos 1897 július hó 25-én azt jelentette, hogy nevezett bírónál valamely szervi kórfolyamat nem mutatható ki, azonban ideggyöngeségben (neurasthenia) szenved és egészségének helyreállítására legalább három hónap szükséges. Az IM. rendeletére négy hét múlva a törvényszéki orvos a nevezett bírót újból megvizsgálta és ez alapon az IM. 1897. évi szeptember 13-án 49i7i9- sz. alatt kelt rendeletével nevezett birót felhívta, hogy nyugdíjazás iránti kérvényét adja be. O. L. 1897. év október hó elején nyugdíjaztatása iránti kérvényét beadta, azonban az IM. által a kir. ítélőtáblai elnöknek visszaadatott, mert az eddig kiállított orvosi bizonyítványok a nyugdíjtörvény által előirt kelléknek nem felelnek meg. Ennek következtében dr. L. B. törvényszéki orvos nevezett birót megvizsgálta és 1897. évi november hó 4-én jelentette, hogy c<súlyos neurastheniában szenved és állandóan képtelen lesz bírói functiókat végeznie. Az IM. ezt az orvosi véleményt helyesnek elfogadta és O. L. tszéki biró hét hónapi betegsége következtében ő csász. és apóst. kir. Felségének 1897. évi december hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával birói állásától saját kérelmére felmentetett és ideiglenesen nyugdíjba helyeztetett, «mert ez a közszolgálat érdekében felette kívánatos volto. 1904. évi január hó 9-én O. L. ideiglenesen nyugalmazott törvényszéki biró és gyakorló ügyvéd az IM.-hez beadott kérvényében birói minőségben leendő újbóli alkalmaztatását kérte, mert a hatósági orvosi bizonyítvány szerint egészséges. Az IM. 1904 január hó 11-én 380. sz. a. hozott határozatával a kérelmet indokolás nélkül elutasította.