Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 175 I. 0„L. kir. törvényszéki biró 1897 március elején orvosi bizonyítvány alapján megrongált egészségének helyreállítása végett hat havi rendkívüli szabadságidőt kért. A kir. törvényszéki elnök és a pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke a kérelem megtagadását javasolták, mert véleményök szerint folyamodót betegsége hivatalos teendőiben nem gátolja. Ennek következtében az IM. 1897 március hó 10-én 15,225. sz. a. kelt rendeletével — tekintettel az igazságszolgáltatás érdekeire — folya­modót kérelmével elutasította és értesítette, hogy nincs észrevétele az ellen, ha hat heti törvényes szabadságidejét azonnal megkezdi. 0. L. tszéki biró a törvényes szabadságidő letelte után orvosi bizo­nyítványok alapján két ízben 4—4 heti rendkívüli szabadságot kapott. Ezen nyolc heti betegség után, minthogj az elnökök azon gyanú­nak adtak kifejezést, hogy O. L. nem komoly beteg, az IM. törvényszéki orvossal megvizsgáltatta. Dr. Sz. K. kórházigazgató és tszéki orvos 1897 július hó 25-én azt jelentette, hogy nevezett bírónál valamely szervi kórfolyamat nem mutat­ható ki, azonban ideggyöngeségben (neurasthenia) szenved és egészségé­nek helyreállítására legalább három hónap szükséges. Az IM. rendeletére négy hét múlva a törvényszéki orvos a nevezett bírót újból megvizsgálta és ez alapon az IM. 1897. évi szeptember 13-án 49i7i9- sz. alatt kelt rendeletével nevezett birót felhívta, hogy nyugdíjazás iránti kérvényét adja be. O. L. 1897. év október hó elején nyugdíjaztatása iránti kérvényét beadta, azonban az IM. által a kir. ítélőtáblai elnöknek visszaadatott, mert az eddig kiállított orvosi bizonyítványok a nyugdíjtörvény által előirt kelléknek nem felelnek meg. Ennek következtében dr. L. B. törvényszéki orvos nevezett birót megvizsgálta és 1897. évi november hó 4-én jelentette, hogy c<súlyos neur­astheniában szenved és állandóan képtelen lesz bírói functiókat végeznie. Az IM. ezt az orvosi véleményt helyesnek elfogadta és O. L. tszéki biró hét hónapi betegsége következtében ő csász. és apóst. kir. Felségé­nek 1897. évi december hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározásával birói állá­sától saját kérelmére felmentetett és ideiglenesen nyugdíjba helyeztetett, «mert ez a közszolgálat érdekében felette kívánatos volto. 1904. évi január hó 9-én O. L. ideiglenesen nyugalmazott törvény­széki biró és gyakorló ügyvéd az IM.-hez beadott kérvényében birói minő­ségben leendő újbóli alkalmaztatását kérte, mert a hatósági orvosi bizo­nyítvány szerint egészséges. Az IM. 1904 január hó 11-én 380. sz. a. hozott határozatával a ké­relmet indokolás nélkül elutasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom