Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 155 indítványozta, mert terhelt semmi vallásos kegyeletet nem sértett, hanem a vasárnapi-munkaszünetre vonatkozó törvényt szegte meg. A tornaijai kir. járásbíróság 1908. évi szeptember hó r6. 1908. B. 365/1. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbizott indítványához képest a feljelentést illetékes elbírálás céljából a tornaijai járás főszolga­bírójához tette át. A főszolgabíró 1908. évi november hó 29-én 328. kih. sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét szintén nem állapította meg és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert földmíves embernek saját használatára történt szénaszállítása ipari munkának nem tekinthető. II. Az IM. nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. III. Panaszlottnak az a cselekménye, hogy mint a fő­szolgabíró határozatából kitetszik, földműves ember, nem fuvarozásként, hanem saját használatára szénát szállított haza, ipari munkának nem tekinthető és így cselekménye a vasár­napi munkaszünetről szóló 1891: XIII. törvénycikk 6. §-ában meghatározott, a közigazgatási hatóság elé utalt kihágásnak ismérveit fel nem tünteti; következésképen annak elbírálására, hogy panaszlott elkövette-e a Kbtk. 52. §-ában meghatározott s az 1897: XXXIV. tc. 18. §-ának IV. pontja szerint a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó vallás elleni kihágást, a rendes bíróság hatáskörét kellett megállapítani. 80. Elpusztult régi kerítésnek a nem vitás mesgyén helyreállí­tása iránt szomszédok közt felmerült ügy birói útra tartozik akkor is, ha a szabályrendeleti intézkedés szerint kerítés felállításának engedélyezését a főszolgabírónál kell kérni. 1909 ápr. 26. 1908. Hb. 88. I. 0. B. nyírbátori lakos azon kérelemmel járult a nyírbátori járás főszolgabírójához, hogy 0. F.-né szomszédját a beltelkeik között lévő mesgyén kerítés felállítására kötelezze. Panaszlott azt vitatta, hogy a szabály értelmében a kerítést a kér­déses oldalon panaszosnak kell felállítani; mind a mellett, ha neki mint szegény özvegyasszonynak módjában lesz, kerítést fog felállítani. Ez alapon a szolgabíró az ügyet nyilvántartotta míg nem az elöl­járóság jelentette, hogy panaszlott ingatlanát az árverésen panaszos meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom