Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 147 74. Földbirtokosnak saját termékei feldolgozására tartott cséplőgépe körül alkalmazott gépésznek bére akkor sem tartozik az iparhatóság elé, ha a birtokos a cséplőgépet kivételesen másoknak átengedte. 1909 márc. 8. 1908. Hb. 82. I P. J. gépészkovács salgói lakos a füleki járás főszolgabírójához 1906. évi október hó 10-én panaszt adott be K. Gy. nyirespusztai földbirtokos ellen, azt adván elő, hogy panaszlott őt 170 korona havi fizetés ellenében cséplőgépéhez gépésznek fogadta fel, de egy hónapi munka után elbocsátotta és havi járandóságából 110 koronát visszatartott. Kérte K. Gy. ezen összeg megfizetésére kötelezni. A főszolgabíró 1906. évi december hó 3-án 11531/906. sz. a. hozott véghatározatával panaszlottat 83 korona 66 fillér megfizetésére kötelezte s panaszost követelésének többi részével elutasította. Panaszlott felebbezése következtében Nógrád vármegye alispánja 1907. évi január hó 7-én 141/907. sz. a. hozott véghatározatával az elsőfokú határozatot olykép változtatta meg, hogy .a marasztalás összegét 68 korona 41 fillérre leszállította. E' közben 1906. évi december hó 11. napján P. J. a salgótarjáni kir. járásbíróságnál sommás keresetet adott be, melyben a főszolgabíró határozatát sérelmesnek jelentvén ki, K. Gy. alperest 106 korona 6 fillér szolgálati bér megfizetésére kérte kötelezni. A kir. járásbíróság, miután a pert a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, 1907. évi május hó 29-én Sp. 1036/7. sz. alatt ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította, mert az illetékes közigazgatási hatóság a kereset felett már jogérvényesen határozott és így a kereseti követelés újabban birói döntés tárgya már nem lehet. Felperei felülvizsgálati kérelme folytán a balassagyarmati kir. törvényszék, mint felülvizsgálati bíróság 1907. évi július hó 15-én 1907. E. 77/i. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta és ezt a bíróságot a hatásköri összeütközés eldöntésének kieszközlésére és a rendes bíróság hatáskörének megállapítása esetén, a tényállás kiderítésével új határozathozatalra utasította, mert itélt dologról csak ott lehet szó, hol a peres felek közötti jogviszonyt illetékes hatóság döntötte el, már pedig a cséplésre felfogadott gépész sem cselédnek, sem pedig iparossegédnek nem tekinthető és így a közötte és munkaadója között bérfizetés iránt keletkezett ügy nem a közigazgatási hatóság hatáskörébe, hanem birói útra tartozik, következésképen a közigazgatási hatóság hatáskörén kívül hozott határozatának itélt dologi hatálya nincsen. 10*