Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

148 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A hatásköri ügynek minisztertanácsi előkészítése alkalmából a kereskedelmi miniszter felvilágosító póteljárást rendelt el a füleki járás fó'szolgabirája útján annak megállapítása végett, hogy K. Gy. amikor P. J. nála alkalmazásban állott, kizárólag a saját gazdasága részére csépeltetett-e, avagy iparszerűleg foglalkozott más birtokosok terméseinek csépeltetésével is. A főszolgabíró a póteljárás során kihallgatott tanuk vallomása alapján felterjesztő iratában azt jelenti, hogy K. Gy. abban az időben, amikor P. J. nála mint gépész alkalmazásban állott, kizárólag másoknak gépeltetett iparszerűleg pénzért, vagy részért. JX Az IM. 1909. I. 135. sz. írásbeli nyilatkozatában azt a vé1eményt terjeszti elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. KM. rendeletére teljesített nyomozás során kihallgatott tanúk vallomásával bizonyított az a tény, hogy alperes a felperesnek nála alkalmaztatása idején, kizárólag mások gabonáját díjazás ellenében csépeltette, a csépeltetés iparszerűségének megállapítására törvényes alapot még nem nyújt, mert nincs megcáfolva alperesnek az az előadása, hogy ő földbirtokos és a cséplőgépet a saját termékei feldolgozására tartja és csak kivételesen engedte át más egyházasbátti birtokosoknak ; és mert ilyképen alperes az 1884 : XVII. tc. 183. §-ának a) pontja szerint az ipartörvény rendelkezései alá nem esik. Ebből pedig következik: hogy a peres felek között iparos és segédje közti jogviszony nem is keletkezhetett; ennélfogva tekintettel arra, hogy a felperes a közönséges cselédnél magasabb készültséget feltételező és minősítéshez kötött gépészi munkák teljesítésére alkalmaztatott és cselédnek nem tekinthető: a felperes és alperes között csak olyan munkabéri szerződés keletkezett, amelyből származtatott követelés a közönséges magánjog elvei szerint bírálandó el és amely felett dönteni a rendes bíróság hivatott.