Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

126 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. az 1893: XVIII. tc. 1. §. 5. in) pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Érdemi tárgyalás és szakértők meghallgatása után pedig a perben a kir. járásbiróság 1908. évi november hó 5-én Ítéletet hozott, amelyben kötelezte a székes-fővárost, hogy a felperesnek telkéből elfoglalt 61 négyszögöl területet természetben bocsássa vissza, továbbá ugyancsak ezen telekkönyvi test határvonalán a felperes által felállított és az alperes által több helyen lebontott, összesen i37'32 folyó méter kerítést természetben állítsa vissza és eltiltotta alperest attól, hogy az ingatlant az ennek határvonalán álló csőszházhoz való közlekedés céljából gyalog átjáróra használja. Az ítéletet a Budapest székes-főváros közönsége nevében a polgármester megfelebbezte és az ügy a budapesti kir. törvényszék, mint felebbviteli bírósághoz felterjesztetett. Az ügyeknek ebben az állásában Budapest székes-főváros közönsége nevében a polgármester 1908. évi november 21-én közvetlen a hatásköri bírósághoz kérvényt adott be és abban a közigazgatási hatóság és rendes bíróság között való hatásköri összeütközésről bejelentést tett. II. Özv. S. A.-né 1908. Hb. 72,10. sz. a. beadott nyilatkozatában azt vitatja, hogy hatásköri összeütközés esete nem forog fenn és kéri, hogy a sommás kereset szempontjából a bíróság hatásköre állapíttassák meg, az IM. pedig 1909. I. 1183. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Mindenekelőtt megjegyzi a biróság, hogy az özvegy S. A.-né képviselője által a mai tárgyaláson bemutatott térrajz az iratokból megállapított tényállást nem változtatja meg, mert e térrajznak a mérnöki hivatal által történt kiadása után és ennek figyelembe vételével hozatott a tanács 8612/1900. sz. határozata, mely a kerítés tekintetében a szóban forgó tilalmat megállapítja. A hatásköri összeütközés esete pedig a fennebb ismertetett tényállás szerint felmerült; mert az 1901. évi XX. tc. 10. §-a értelmében, az újrafelvételi eljárás elrendelésével nem semmisül meg a főeljárásban hozott jogerős érdemi határozat és így a jelen ügyben van a közigazgatási hatóságnak az ügy érdemében hozott jogerős határozata, másfelől pedig van a rendes bíróságnak ugyancsak az ügy érdemében hozott nem jogerős határozata; tehát a hatásköri összeütközésnek az