Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tokát a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, mert a feljelentés tárgyát képező kihágás a Kbtk. 36. §-a szerint minősül, mert a megjelölt belügyminiszteri rendeletek a tisztviselők kötelességévé teszik, hogy a kihágási eljárást azon hatóság előtt indítsák meg, amely hatóság az ily kihágás elbírálására az i88o:XXVII. tc. alapján meg lett állapítva; az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet szerint pedig a Kbtk. 36. §-ába ütköző kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozik. II. Az 1879. évi XL. tc.-nek az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §. IV. pontja és 19. §-a szerint a kir. járásbiróságok hatáskörébe utalt 36. §-ában meghatározott állam elleni kihágás tényálladékát oly zászló, címer vagy jelvény kitűzése, nyilvános használata, árulása vagy másként való terjesztése állapítja meg, amelynek kitűzése vagy használata azon okból, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéséül szolgálnak, miniszteri rendelet által tiltva van. Oly tartalmú miniszteri rendelet azonban, amellyel a román nemzeti jelvény kitűzése vagy használata az említett okból tiltva volna, ezideig kibocsátva nem lett. Igaz, hogy az 1874. évi június hó 7-én kelt 26,559. sz. belügyminiszteri rendelet nyilvános helyen és összejöveteleknél «minden» idegen címer, zászló vagy más ilynemű jelvény használatát eltiltotta. Ámde ez a tilalom, már általános jellegénél fogva sem azonosítható a Kbtk. 36. §-ában említett azzal a különleges tilalommal, amelynek kifejezetten azon kell alapulnia, hogy a tilalommal sújtott zászló, címer vagy jelvény az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzat jelzéséül szolgálhat. Ennek az álláspontnak helyességét a legvilágosabban bizonyítja az 1885. évi november hó 24-én, tehát már a Kbtk. életbeléptetése után kibocsátott 62,693. számú belügyminiszteri rendelet, amely a fentebb emiitett számú rendeletben foglalt általános tilalmat fenntartja ugyan és megújítja, de nem azért, mert «minden» idegen címer, zászló vagy más ilynemű jelvény az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzat jelzéséül szolgál, hanem megelőzés okából, neveze8*