Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

76 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. Sz. Gy. I. szenttamási lakos, mint a kisk. Sz. L. törvényes képvise­lője 1908. évi április hó 25-én 2699. sz. a. az ó-becsei járás főszolgabíró­jánál panaszt adott be E. B. szenttamási lakos ellen amiatt, hogy az utóbb nevezettnek kutyái, 13 éves L. nevű fiára, mikor az E, B. malacait a zab­földről ki akarta kergetni, rárohantak és őt megmarva, rajta az orvosi bizonyítvány szerint súlyos sebeket ejtettek. Kérte E. B.-t a Kbtk. 122. §-ába ütköző kihágás miatt megbüntetni. Az ó-becsei járás főszolgabírója 1908. évi május hó 8-án 2699 908. sz. alatt hozott véghatározatával, az ügy elbírálására magát illetéktelennek mondotta ki, mert sértett sebei 10—12 nap alatt gyógyulván, a Btk. 310. §-ába ütköző, gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségé­nek jelenségei látszanak fennforogni; és az ügyiratokat az ó-becsei kir. járásbírósághoz tette át. A kir. járásbíróság az ügyet az újvidéki kir. ügyészségnek küldte meg. Az újvidéki kir. ügyészség, a nyomozás megejtése után, 1908. évi június hó 4-én 4817 908. sz. a. kelt határozatával az E. B. ellen a Btk. 310. §-ába ütköző vétség miatt folytatott nyomozást megszüntette és a fennforogni látszó, testi épség elleni kihágás elbírálása végett az iratokat az ó-becsei járás főszolgabírójához rendelte áttenni arra való tekintettel, hogy nem állapítható meg, hogy a sértést kinek a kutyája okozta. A főszolgabíró az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Az IM. 1908. I. 1912 2. sz. nyilatkozata szerint ebben az ügyben a hatásköri biióság ítélkezése alá tartozó hatásköri összeütközés fel nem merült. III. A kir. ügyészséget az 1871. évi XXXIII. tcikk az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek az ezen tör­vény által meghatározott ügyekben való képviseletére rendelt intézményként szervezte. Mint egységes szervezettel biró és az idézett törvény 5. §-a szerint a biróságtól független közhatóság a kir. ügyészség a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891: XVII. tc. 2. §-a értelmében külön közvetlen felügyeleti hatóság alatt áll. Habár tehát a birák és bírósági hivatalnokok felelőssé­géről rendelkező 1871. évi VIII. tc. 2. §-a a kir. ügyészség tagjait a fegyelmi eljárás szempontjából a «birák és bírósági hivatalnokok)) általános elnevezése alá vonja, ez mégsem szol­gálhat alapul arra, hogy a külön szervezett és a biróságtól elválasztott kir. ügyészség bíróságnak tekintessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom