Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

60 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 35. Közigazgatási hatóságok (főszolgabíró és árvaszék) között felmerült összeütközés nem tartozik a hatásköri hiróság elé. 1908 okt. 5. Hb. 36. Sz. J.-né A. J. fonyódi lakosnak D. S.-né szarvasi lakos ellen há­zasságon kívül született kiskorú gyermek kiadása iránt indított ügyét a szarvasi járás főszolgabírója a hatásköri bírósághoz terjesztette föl, mert közte és Békés vármegye árvaszéke közt hatásköri összeütközés merült föl. Minthogy a hatásköri bíróságról szóló 1907 : LXI. tc. 1. §-a szerint a hatásköri biróság «a rendes biróság és a közigazga­tási bíróság vagy a közigazgatási hatóság között, úgyszintén a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság között fel­merült hatásköri összeütközések elintézésére állíttatott fel» és mintkogy ebben az esetben az összeütközés mind a két részen közigazgatási hatóságok közt merült fel, ennek következtében a hatásköri biróság a hivatkozott törvény i. §-a értelmében az összes iratokat a m. kir. belügyminiszterhez átteszi. 36. Az a kereskedelmi meghatalmazott, aki a kereskedőhöz, mint főnökhöz, szolgálati viszonyban áll, kereskedő-segéd. Részvénytársaság áruosztálya vezetőjének külön szerződésen alapuló fizetési követelése akkor is közigazgatási útra tartozik, ha egyúttal igazgatósági tag. 1908 okt. 26. Hb. 37. I. A B. H. részvénytársaság és H. L. között a részvénytársaság igaz­gatóságának 1907. évi március hó 24-én tartott ülésében megkötött és ugyané hó 29-én irásba foglalt szerződés szerint, H. L. a részvénytársaság árúosztályának egyik vezetőjéül alkalmaztatott az idézett szerződésben részletezett jogokkal és kötelezettségekkel s évi 6000 K fizetéssel. E szerződés alapján H, L. a B. H. részvénytársaság, most már fel­számolás alatt álló cég ellen a szabadkai kir. járásbíróság előtt 1908. évi Sp. I. 165. és Sp. I. 210. sz. a. két keresetet indított a fizetésének 1908. évi február, illetve március hóra esedékes 500—500 K részlete s jár. iránt. A járásbíróságnál a két per egyesíttetett. Az alperes pergátló kifogással élt, vitatva, hogy az 1884: XVII. tc. 176. §-a értelmében a per tárgyát tevő követelés érvényesítése elsősorban az iparhatóság elé tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom