Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 67 A tárgyalás folyamán megállapíttatott, hogy H. L. a részvénytársaságnál a fennídézett szerződés alapján volt alkalmazva és hogy ugyanő a részvénytársaságnak 1905. évi július hó 9-étó'l 1908. évi január 6-ig igazgatósági tagja is volt. A járásbíróság 1908. évi május hó 8-án hozott 1908. Sp. I. 165/5. szvégzésével a pergátló kifogásnak helyt adott s az eljárást megszüntette. Ezt az elsőbirósági végzést a szabadkai kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság 1908. évi június hó 23-án 1908. E. 136. sz. a. hozott, jogerős végzésével helybenhagyta. A birói hatáskört megtagadó eme végzés indokának lényege az, hogy a törvényszék H. L.-t, mint az árúosztály vezetőjét, a részvénytársasággal való viszonyában kereskedősegédnek minősítette; mint ilyennek fizetés iránt való követelése pedig, az 1884. évi XVII. tc. 176. §-a értelmében, elsősorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Ezután H. L. ugyanaz ellen a felszámolás alatt álló cég ellen és ugyanannak az 1000 korona követelésnek érvényesítése végett a szabadkai városi rendőrkapitányhöz, mint elsőfokú iparhatósághoz fordult kérelemmel; ez a hatóság azonban 1908. évi július hó 10-én 14.025/1908. sz. alatt hozott határozatával, hatáskör hiányából, a kérelmet visszautasította, s a visszautasítás indokának lényege az, hogy az iparhatóság H. L.-t a részvénytársaság külön árúosztályának «mintegy» vezérigazgatójául"vtekintette, mint ilyen sem a könyvvezetők, sem a segédszemélyzet közé nem sorolható és így követelése nem tartozik az 1884. évi XVII. tc. 176. §-ában rendelt közigazgatási eljárás alá. Az elsőfokú iparhatóság e határozata jogerőre emelkedvén, a hatásköri összeütközés esete egyfelől a rendes bíróság s másfelől a közigazgatási hatóság között beállott, s az iratokat az iparhatóság a hatásköri bírósághoz felterjesztette. II. A törvényes határidő alatt csak az IM. adott be nyilatkozatot, melyben a közigazgatási hatóság hatásköre mellett foglal állást. III. Minthogy az 1884 : XVII. tc, az ipartörvény 1. §-a szerint az iparágakhoz kell érteni a kereskedést is, s minthogy az 1875. évi XXXVII. tc., a kereskedelmi törvény 55. £-a értelmében a kereskedősegédek szolgálati viszonyára nézve az ipartörvénynek, tehát most az 1884. évi XVII. tcikknek intézkedései irányadók, és tényleg ez a törvény a segédszemélyzetről szóló III. fejezetének a segédekre vonatkozó részében kifejezetten a kereskedősegédek tekintetében is intézkedik: az idézett ipartörvény 176. §-ában foglalt rendelkezés