Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

64 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tette át, mely bíróság 1907. évi november hó 8-án 1907. B. 1085. sz. a. kelt végzésével becsületsértés vétsége miatt az eljárás folyamatba tételét megtagadta és az iratokat a fennforogni látszó, Kbtk. 46. §'-ába ütköző' hatóság elleni kihágás elbirálása végett a nyárádszeredai járás főszolga­bírójához áttenni rendelte azzal az indokolással, hogy a panasz tárgyává tett kifejezés csak durvaság, de nem meggyalázás s így becsületsértést nem állapít meg; minthogy azonban panaszos hivatalos eljárásával áll a cselekmény vonatkozásban, a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tény­álladékát látszik kimeríteni. Ezt a végzést a marosvásárhelyi kir. töruénijszék, mint büntető fe­lebbviteli biróság 1907. évi december hó 2-án 9065 905. szám alatt hozott végzésével indokainál fogva és azért is helybenhagyta, mert a sártett akkor, mikor a csendőrségi laktanyán rendetlenkedő vádlottat onnan ki­vezettette, hivatalos eljárásban levőnek tekinthető. A nyárádszeredai járás főszolgabirája 1908. évi április hó 9-én 1246. kih. szám alatt hozott végzésével az ügyet hatáskörébe nem tarto­zónak mondotta ki, mert a sértett a sértés elkövetésekor nem volt hiva­talos eljárásban és mert a panaszolt kifejezés meggyalázást foglal magában. Ezután a főszolgabíró az ügyiratokat a hatásköri birósághoz ter­jesztette fel. II. Az LVL 1908. I. 1090 2. szám alatt kelt nyilatkozatában azt a vé­leményt terjeszti elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A panaszolt kifejezés a legnagyobb fokban durva és sértő ugyan, de nem alkalmas a Btk. 261. §-ában meghatáro­zott becsületsértés vétsége tényálladékának megállapítására, mert nem foglalja magában valamely olyan vélemény nyilvá­nítását, mely a sértettet akár emberi méltóságában, akár pol­gári tisztességében lealacsonyítaná; az tehát csakis mint a közigazgatási hatósági közegnek tekintendő csendőr ellen használt sértő, s egyéb alkotó elemek fennforgása esetében a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladékának megállapítására alkalmas kifejezés eshet elbírálás alá. Mint­hogy pedig a kihágás az 1897 : XXXIV. tc. 19. §-ának 2. pontja szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik: a fenn­forgó hatásköri összeütközést a fenti értelemben kellett el­dönteni. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom