Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

70 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG ÜGYRENDJE. 70/., 102. §. A tárgyalás vezetése, rend/entartás. 101. §. A hatásköri bíróság tárgyalását a tárgyaló tanács elnöke vezeti, ő nyitja meg és rekeszti be a tárgyalást, ő hívja fel a feleket szólásra és. vonja meg tőlük a szót; ő hirdeti ki a határozatot. Az elnök őrködik a rend és a tárgyalás méltóságának a fentartása felett. E célból joga van azokat a feleket, meghatalmazottakat és más jelenlevőket, akik a tárgyalás rendjét zavarják, vagy méltóságát sértik, tetszést vagy nemtetszést nyilvánítanak, rendre utasítani. Ha a kétszeri rendreutasítás sikertelen marad, vagy ha a rendzavarás súlyosabb természetű, az elnök az illetőket kétszáz koronáig terjedhető rendbírsággal fenyítheti s a teremből kiutasíthatja, szükség esetében kivezettetheti. Ha a tárgyalás rendjét máskép nem lehet fentartani, az elnök elrendelheti az egész hallgatóság eltávolítását. (T. 14. §.; 1896. évi XXVI. t.-c. 123. §.) Büntetendő cselekmény jelenségeinek fenforgása esetében az elnök a tettest nyomban letartóztattathatja és az illetékes hatóság elé állíttathatja. A tárgyalás menete. 102. §. A tárgyalás az előadó szóbeli előterjesztésével kezdődik.^ Az előterjesztésben az iratok alapján röviden, de kimerítően és szabatosan ismertetni kell az ügy állását, nevezetesen annak az ügynek a tárgyát, amelyből az összeütközés felmerült, az eljárt hatóságok részéről ez ügyben megállapított tényállást, e hatóságoknak az összeütközést előidéző határozatait és általában az eljárásból annyit, amennyi a hatásköri vita megértéséhez és a hatásköri szabály alkalmazásához szükséges. Az elnök az előadás helyességére és teljességére felügyel és azt szükség esetében helyesbíti. Ismertetni kell továbbá röviden és szabatosan a nyilatkozatok tartalmát is. A tanács mindegyik tagja kívánhat az előadótól felvilágosítást. Az előadó előterjesztése után a felek, a felek után a miniszter képviselője, bűnvádi ügyben a koronaügyész indokolhatják a hatásköri kérdésre vonatkozó álláspontjukat. Ha több miniszter van képviselve, utoljára az igazságügyminiszter képviselőjét illeti a szó. Többszöri felszólalásnak nincs helye. Iratot — kivéve az összeütközést előidéző határozatokat — felolvasni csak akkor szabad, ha az elnök, az előadó vagy a tanács szükségesnek találja.