Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

3§ A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. ELJÁRÁS. 21. §. hogy van-e az alkalmazottnak cselédkönyve vagy valamely szerződést kell megtekinteni, mely az iratok közül hiányzik, de a jelenlevő felek azt felmutathatják stb. Azt azonban a javaslat nem engedi meg, hogy a feleket a bíróság a tényállás tisztázása végett maga elé idézze, még kevésbbé engedi meg azt, hogy bizonyítást vegyen fel, tanúkat hallgasson ki, hanem úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a szükséges pótlást a jelenlevő felek egyszerű meghallgatásával azonnal nem foganatosíthatná, annak foganatosítását valamely alsóbb hatóságnak hagyja meg. A hatásköri bíróság előtti tárgyalás és bizonyítás-felvétel egyrészt a bíróság munkáját rendkívül megszaporítaná, másrészt a feleknek aránytalan nagy költséget okozna. Minthogy pedig a kiderítendő hiány legtöbbször igen egyszerű kérdésre vonatkozik, azt a hatásköri bíróság utasítására az alsóbb hatóság, mely a felekhez és az ügyhöz közelebb is áll, minden nehézség nélkül megteheti. Hogy a szükséges tényállás kiderítése végett a hatásköri bíróság melyik hatóságot vegye igénybe, arról a javaslat nem rendelkezik. Ehhez képest a bíróság akár a főszolgabíró vagy az alispán, akár a járásbíróság vagy a felebbezési bíróság útján intézkedhetik a pótlás iránt, aszerint, amint a körülményekhez képest egyik vagy másik hatóság igénybevétele mutatkozik célszerűbbnek. A 19. §. a hatásköri bíróság határozatának a tartalmát szabja meg. A hatásköri bíróság határozata háromféle lehet. Rendszerint azt fogja kijelenteni a hatásköri bíróság, hogy az eljárás az összeütközésben levő hatóságok közül valamelyiknek a hatáskörébe tartozik. De előfordulhat az is, hogy olyan ügy kerül a hatásköri bíróság elé, amely az ügyben eljárt hatóságok közül egyiknek a hatáskörébe sem, hanem olyan hatóságnak a hatáskörébe tartozik, amelyiknél az ügy még nem fordult meg. Vagy pedig az is lehetséges, hogy az ügyben semmiféle hatósági eljárásnak nincsen helye, mert az állam abban jogvédelmet nem nyújthat. Ilyen esetben a hatásköri bíróság azt fogja kijelenteni, hogy az ügy az eljárt hatóságok egyikének a hatáskörébe sem tartozik. Végre az is megtörténhetik, hogy az eljárt hatóság tévesen hitte azt, hogy az ügyben hatásköri összeütközés merült fel és ok nélkül terjesztette fel az iratokat. Ilyen esetben azt fogja kijelenteni a hatásköri bíróság, hogy összeütközés esete nem merült fel. A hatásköri bíróság csak afölött hivatott dönteni, hogy rendes bírói, közigazgatási hatósági vagy közigazgatási bírói útra tartozik-e az eljárás. Arra azonban, hogy a bírói vagy a közigazgatási hatóságok közül melyik bíróságnak vagy melyik közigazgatási hatóságnak kell eljárnia, a hatásköri bíróság nem nyilatkozhatik, mert ez az illetékességi kérdés már bírói vagy közigazgatási útra tartozik.