Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

26 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. ELJÁRÁS. Lényegileg ugyanezt a rendszert fogadja el a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült pozitív összeütközések elintézésére nézve a közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. t.-c. 131. §-a is. A külföldi törvényhozások és az 1895. évi tervezet a rendes bíróságot a hatásköri panasz emelésének jogával nem ruházzák fel. Kiindulva abból az alapelvből, hogy a bíróság csak a fél kérelmére vagy a vádló indítványára jár el és így addig, míg folyamatban nincs előtte az ügy, nincs is hivatva a törvényesen megállapított hatáskörök érdekében hivatalból lépéseket tenni, a hatásköri panasz provokálását csakis a közigazgatási hatóságnak biztosítják. A bíróságnak erre szüksége sincs, mert ha folyamatba teszik előtte az eljárást, az ügyet a közigazgatási hatóság elé csak vagy saját határozata vagy a hatásköri összeütközések bírósága utalhatja. A bírói hatalmi körön szerintük azzal, hogy a bíróságnak provokálási joga nincs, sérelem nem esik és ezt a gyakorlati okok sem követelik. A javaslat a most ismertetett felfogástól eltérő álláspontra helyezkedik és a hatásköri összeütközést, akár negatív, akár pozitív irányban merüljön az fel, mindig hivatalból intézteti el. A hatásköri per közjogi természetű, a jogvita nem magánfelek, hanem a hatóságok között folyik, a magánfelek közreműködése tehát nem lényeges és pedig nemcsak pozitív, hanem negatív összeütközés esetében sem. Nem indokolt ehhez képest a magánfelek közreműködését szükségképenivé tenni oly értelemben, hogy a negatív összeütközés a magánfél panasza nélkül el ne intéztessék. Annak, hogy hatásköri összeütközés felmerült, vagy a hatáskört meghatározó jogszabályok homályossága vagy hézagossága vagy a jogszabályt alkalmazó közegek járatlansága az oka. Ha a hatásköri szabály félreértethetlenül világos és ha a szabályt alkalmazó közeg azt ismeri és helyesen alkalmazza: hatásköri összeütközés esete nem merülhet fel. A félnek abban, hogy ily összeütközés felmerült, semmi része sincs. A fél eleget tesz a jog által reá rótt kötelezettségnek akkor, ha jogának érvényesítése végett az eljárásra hivatottnak vélt hatósághoz fordul és ha ettől elutasítva, az ez által eljárásra hivatottnak tartott másik hatóságot keresi fel. Teljesen indokolatlan az összeütközésben mindenképen vétlen felet még azzal is ternelni, hogy egy harmadik fórumot keressen fel azért, hogy a hatóságok között felmerült összeütközés elintézésével ügyének illetékes fórumát megnyerje. A zavar az állam közjogi rendjében az állam törvényének vagy az állam közegének a hibája következtében állott elő; azt tehát a félnek minden közreműködése nélkül magának az államnak hivatalból kell rendbe hozni.