Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

26 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. ELJÁRÁS. Lényegileg ugyanezt a rendszert fogadja el a közigazgatási bíró­ság és a közigazgatási hatóság között felmerült pozitív összeütközé­sek elintézésére nézve a közigazgatási bíróságról szóló 1896 : XXVI. t.-c. 131. §-a is. A külföldi törvényhozások és az 1895. évi tervezet a rendes bíró­ságot a hatásköri panasz emelésének jogával nem ruházzák fel. Kiindulva abból az alapelvből, hogy a bíróság csak a fél kérelmére vagy a vádló indítványára jár el és így addig, míg folyamatban nincs előtte az ügy, nincs is hivatva a törvényesen megállapított hatáskörök érdekében hiva­talból lépéseket tenni, a hatásköri panasz provokálását csakis a közigaz­gatási hatóságnak biztosítják. A bíróságnak erre szüksége sincs, mert ha folyamatba teszik előtte az eljárást, az ügyet a közigazgatási hatóság elé csak vagy saját határozata vagy a hatásköri összeütközések bírósága utalhatja. A bírói hatalmi körön szerintük azzal, hogy a bíróságnak provokálási joga nincs, sérelem nem esik és ezt a gyakorlati okok sem követelik. A javaslat a most ismertetett felfogástól eltérő álláspontra helyez­kedik és a hatásköri összeütközést, akár negatív, akár pozitív irányban merüljön az fel, mindig hivatalból intézteti el. A hatásköri per közjogi természetű, a jogvita nem magánfelek, hanem a hatóságok között folyik, a magánfelek közreműködése tehát nem lényeges és pedig nemcsak pozitív, hanem negatív összeütközés esetében sem. Nem indokolt ehhez képest a magánfelek közreműködését szükségképenivé tenni oly értelemben, hogy a negatív összeütközés a magánfél panasza nélkül el ne intéztessék. Annak, hogy hatásköri össze­ütközés felmerült, vagy a hatáskört meghatározó jogszabályok homályos­sága vagy hézagossága vagy a jogszabályt alkalmazó közegek járatlan­sága az oka. Ha a hatásköri szabály félreértethetlenül világos és ha a szabályt alkalmazó közeg azt ismeri és helyesen alkalmazza: hatásköri összeütközés esete nem merülhet fel. A félnek abban, hogy ily össze­ütközés felmerült, semmi része sincs. A fél eleget tesz a jog által reá rótt kötelezettségnek akkor, ha jogának érvényesítése végett az eljárásra hivatottnak vélt hatósághoz fordul és ha ettől elutasítva, az ez által el­járásra hivatottnak tartott másik hatóságot keresi fel. Teljesen indokolat­lan az összeütközésben mindenképen vétlen felet még azzal is ternelni, hogy egy harmadik fórumot keressen fel azért, hogy a hatóságok között felmerült összeütközés elintézésével ügyének illetékes fórumát megnyerje. A zavar az állam közjogi rendjében az állam törvényének vagy az állam közegének a hibája következtében állott elő; azt tehát a félnek min­den közreműködése nélkül magának az államnak hivatalból kell rendbe hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom