Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

7. §. AZ I907 : LXI. TÖRVÉNYCIKK. 19 akár egyik, akár másik területén az eljárást és ha a hatóságok között a hatáskör tekintetében összeütközés támad, teljesen közömbös az, hogy a jognak melyik ágában történt az összeütközés. Hatásköri összeütközés általában két irányban merül fel. Egyik irányban úgy, hogy az ügyben egyik hatóság sem akar eljárni; pl. a bíróság a közigazgatási hatóságot, a közigazgatási hatóság pedig a bíróságot tartja az ügyben való eljárásra hivatottnak; ilyen esetben az ügynek nincsen fóruma és a felek nem találnak ügyük elintézésére hatóságot; ez az ú. n. negatív hatásköri összeütközés esete. Másik irányban pedig úgy merül fel hatásköri összeütközés, hogy az ügynek elintézését több hatóság a maga hatáskörébe akarja vonni, mind a közigazgatási hatóság, mind a bíróság el akar járni az ügyben. Ilyenkor az ügynek több fóruma van, amely fórumok több és esetleg ellentétes határozatot hoznak; ez az ú. n. pozitív hatásköri összeütközés esete. Annak, hogy hatásköri összeütközés esete bármely irányban felmerülhessen, mindig feltétele az ügynek azonossága és a hatósági határozat. Ha az az ügy, melyben a különböző hatóságok el akarnak járni, vagy az eljárást megtagadják, nem ugyanaz, ilyenkor hatásköri összeütközésről nem szólhatunk, mert a két hatóság eljárása vagy határozata egymás mellett megállhat, egymást nem zárja ki. Másik feltétele a hatásköri összeütközés felmerülésének az, hogy a különböző hatóságok ugyanabban az ügyben határozatot hozzanak, határozat alatt értve a hatósági eljárást, intézkedést stb. is. A javaslat értelmében nem elég tehát a hatásköri összeütközés felmerültéhez az, hogy az ügy a hatóság elé vitessék, hanem szükséges az is, hogy a hatóság abban az ügyben határozatot hozzon és pedig vagy a hatáskör kérdésében hozzon határozatot, vagy az ügy érdemében határozzon, eljárjon vagy intézkedjék, amiből a hatáskör kérdésében való állásfoglalása kitűnjék. A javaslat mint általánosabb megjelölést, a határozatot említi, mert a hatósági eljárásnak vagy intézkedésnek is hatósági határozat az alapja. Mindaddig, míg a hatóság az ügyben nem határoz, nem merült fel hatásköri összeütközés esete, mert lehetséges, hogy a hatóság nem fog a másik hatósággal ellentétes álláspontra helyezkedni és így nem merülvén fel ellentét és meg lévén az ügynek a fóruma, az ellentét kiegyenlítésére és a fórumnak a hatásköri bíróság által való kijelölésére nem lesz szükség. A 7. §. tüzetesen, pontonkint meghatározza a hatásköri összeütközés eseteit. Az 1. pont az ú. n. negatív összeütközésről szól, amely akkor fordul elő, ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási bíróság vagy közigaz2*