Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

20 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. ELJÁRÁS. gatási hatóság, úgyszintén ha mind a közigazgatási bíróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanazt az ügyet jogerősen hatáskörükhöz nem tartozónak nyilvánították. Sokszor megtörténik, hogy nem csak két hatóság, hanem több hatóság között is kétséges lehet az, hogy melyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás; kétséges lehet pl. hogy a szolgálati viszonyból felmerülő követelést, mint magánjogi követelést, a bíróságnak vagy mint cselédbérkövetelést a cselédügyi hatóságnak, vagy pedig mint iparossegédi követelést az iparhatóságnak kell-e megbírálnia. Ily esetben nem kívánja ugyan meg a javaslat, hogy a fél minden hatóságot felkeressen panaszával, amelyhez való tartozóságáról az ügynek szó lehet, hanem azt megkívánja, hogy az a hatóság, amelyhez az ügy valóban tartozik, a fél részéről megkerestetve az ügyet magától elutasította légyen. Ha az ügyben csak olyan hatóságok hoztak az eljárást megtagadó határozatot, amelyek hatáskörébe nem is tartozik az eljárás, akkor a hatásköri összeütközés felvetése mindenesetre korai, mert valószínű, hogy ha a fél ahhoz a hatósághoz fordul, amelyhez fordulnia kell, ez a hatóság az ügyet nem fogja magától elutasítani. A hatóságok az ügyet hatáskörükhöz nem tartozónak mindig oly határozattal nyilvánítják, amely csakis a hatáskör kérdésére szorítkozik. A javaslat megkívánja, hogy az eljárást megtagadó ez a határozat jogerőre emelkedjék. Addig, míg jogerős határozattal nincs kizárva mind a bírói, mind az adminisztratív út, negatív összeütközésről nincs szó, mert még mind a két úton van felső hatóság, mely az ügyet meg nem vizsgálta, de a peres vagy a peren kívüli eljárás vagy a közigazgatási eljárás szerint megvizsgálhatja. Nincs kizárva, hogy a felsőbb hatóság az alsó hatósági határozatot megváltoztatja, és ezzel az alsó hatósági határozatok következtében előállott hatásköri ellentétet megszüntetvén, a hatásköri bíróság által való elintézést elkerülhetővé teszi. Önként értetik, hogy a felek nincsenek kényszerítve az alsó hatósági határozat ellen jogorvoslattal élni és a felsőbb hatósági megvizsgálást provokálni; a hatáskört megtagadó alsó hatósági határozat tehát akkor is jogerős, ha az ellen a felek a megszabott idő alatt felebbvitellel nem élnek, vagy ha az ellen a felebbvitel az eljárási szabályok szerint ki van zárva. Az i. pont mind a rendes bíróság-, mind a közigazgatási bíróság-, mind pedig közigazgatási hatósággal szemben felmerült hatásköri összeütközések esetére vonatkozik. A- 7- §• 2., 3. és 4. pontja az úgynevezett pozitív hatásköri összeütközés eseteit szabályozzák. És pedig az egyes esetek különféleségéhez képest különféle módon. A 2., a 3. és a 4. pont csak a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság, továbbá a rendes bíróság és a közigazgatási ható-