Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

l8 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. ELJÁRÁS. 7- .Ss'. kifogást emelni, illetőleg a fennforgó állami (kincstári) közérdeket megjelölni s erről a középfokú közigazgatási hatóság az illető ministerhez egyidejűleg jelentést tenni. A minister a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére tárgyalás előtt a bírósághoz írásbeli nyilatkozatot intézhet, illetőleg a szóbeli tárgyalásra megbízottat küldhet. 131. §. A bíróság a zárt ülésben mindenekelőtt az illetékesség kérdését veszi tanácskozás alá és erre nézve határoz. Ha a bíróság illetéktelennek nyilvánítja magát, erre vonatkozó határozatát, mint véghatározatot kijelenti. Ha pedig a bíróság illetékesnek nyilvánítja magát, amennyiben eljárása ellen a középfokú közigazgatási hatóság, illetőleg a minister hatásköri kifogást nem tett, hasonlóképpen érdemileg tárgyalja és eldönti az ügyet. Ha azonban a közigazgatási bíróság eljárása ellen a középfokú közigazgatási hatóság, illetőleg a minister hatásköri kifogást tett s a közigazgatási bíróság mégis illetékesnek nyilvánítja magát: határozatáról, a további eljárás felfüggesztésével, az illető ministert az ügyiratok megküldése mellett értesíteni köteles. A minister, ha a hatásköri kifogást továbbra is fentartja, a határozat közlését követő 8 nap alatt értesíti a közigazgatási bíróságot, hogy a felmerült összeütközési esetet végeldöntés végett a hatásköri összeütközések elintézésére hivatott bíróság elé terjesztendőnek találja. Míg ezen bíróság a hatásköri összeütközés kérdésében nem határoz : a- közigazgatási bíróság az ügy érdemébe nem avatkozhatik. M. i. Ez a §. azt a fontos kérdést határozza meg, hogy mely esetekben és mikor merül fel e törvény értelmében hatásköri összeütközés esete# E §. mindenekelőtt azt az elvi kérdést oldja meg, hogy milyen természetű ügyekben merül fel a javaslat értelmében elintézendő hatásköri összeütközés. Azzal, hogy a §. ebben a tekintetben semmiféle megszorítást sem tartalmaz, azt fejezi ki, hogy az 1. §-ban említett hatóságok között a jog bármely terülelén előforduló hatásköri összeütközésekben a most felállítandó bíróság dönt. Némely külföldi jog pl. a porosz jog a hatásköri panaszt a polgári peres ügy (bürgerlicher Rechsstreit) körére szorítja, a francia jog pl. a büntetőjog területén csak bizonyos korlátozással enged hatásköri panaszt. A javaslat ezzel szemben a legtöbb külföldi törvényhozás, valamint a minisztertanács eddigi gyakorlata által is elfogadott azt az elvet követi, hogy akár a peres és peren kívüli, akár a magánjogi és a büntetőjogi, a fegyelmi, szóval bármely ügyben merül fel az 1. §-ban megjelölt hatóságok között hatásköri összeütközés, azt a jelen törvény értelmében eldöntendő összeütközésnek kell tekinteni. A kérdésnek az a lényege, hogy a jogforrások mely hatóságra bízzák a jognak