Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

6 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. között felmerült hatásköri összeütközések elintézésére a javaslat Budapesten hatásköri bíróság felállítását tervezi. A javaslat szerint a bíróság elnöke három évenkint váltakozva a m. kir. Cúriának és a m. kir. közigazgatási bíróságnak az elnöke. A bíróság tagjai pedig az elnökön kívül a m. kir. Cúriának és a m. kir. közigazgatási bíróságnak 8—8 itélőbirája. Az itélőbírákat a Cüria és a közigazgatási bíróság három év tartamára titkos szavazással választja olyképen, hogy a hatásköri bíróságban a Cúriának mind polgári, mind büntető osztálya, a közigazgatási bíróságnak pedig úgy általános közigazgatási, mint pénzügyi osztálya képviselve legyen. A javaslat 5. §-a a bíróságnak rokonsági-sógorsági viszonyok tekintetében és érdekeltség okából való pártatlanságára nézve intézkedik. A 7. §. a hatásköri összeütközések eseteit sorolja fel. Ezen felsorolás az 1896: XXVI. t.-cikk 131. §-ának kiegészítésével a rendes bíróság, a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerülhető összes összeütközési eseteket kimeríti. A 8. §. a következő összeütközési eseteknek hatásköri bírósághoz való haladéktalan felterjesztését biztosítja. Első rendű államérdek az államhatalmak hatáskörének nemcsak szabatos, a jogélet minden terére kiterjedő és világos jogszabályok által való körülírása, hanem a hatásköröknek lehető biztosítása is: hogy a végrehajtó hatalom ne fejlődjék a bírói hatalom rovására és viszont. Az államhatalmak egyensúlya az alkotmány megfelelő működésének, az állam békés fejlődésének legelső feltétele. Épen ezért bir kiváló fontossággal az az intézmény, amely hivatva van, úgy a végrehajtó, mint a bírói hatalom hatáskörére ügyelni, egymásmelletti békés működésüket biztosítani, különösen nálunk, a hol a miniszteri indokolás szerint is: igen sok büntetőjogi és magánjogi ügy van a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalva, és ahol a közigazgatási bíróság hatásköre is tüzetes felsorolással (taxatíve) van az 1896: XXVI. törvénycikkben meghatározva, különösen nagy számban fordulnak elő oly hatásköri szabályok, amelyek nem lévén szabatosan megalkotva, nehezen kezelhetők és így többször merülnek föl hatásköri összeütközések, vagy úgy, hogy egyik hatóság sem akar az ügyben eljárni, vagy pedig úgy, hogy ugyanazt az ügyet több hatóság akarja a maga hatáskörébe vonni. A legtöbb államban külön hatásköri bíróság őrködik a bírói hatalom és a végrehajtó hatalom között támadt hatásköri összeütközési ügyekben. Poroszországban a hatásköri bíróság a király által kinevezett hat berlini főtörvényszéki tagból és öt magasabb közigazgatási- vagy bírói állásra képesített egyénből ált. A bajor hatásköri bíróság 11 tagját a király nevezi