Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. 7 ki: az elnököt és öt tagöt a legfőbb törvényszék vagy főtörvényszék, öt tagot pedig a közigazgatási törvényszék bíráiból. A szász bíróság n tagja közül hat a főtörvényszék bíráiból, öt pedig a felsőbb közigazgatási hivatalnokoból nevezendő ki. A würtembergi bíróság elnökből és hat tagból áll, akik közül négy a főtörvényszék tagja, a többi pedig magasabb közigazgatási tisztviselő, vagy ilyen állást betöltött egyén. A bádeni bíróság 13 tagú; ezek közül nyolc főtörvényszéki bíró, öt felsőbb közigazgatási hivatalnok avagy közigazgatási bíró. Az osztrák hatásköri bíróság, a Reichsgericht, mely természeténél és hatáskörénél fogva közigazgatási és közjogi bíróság, a császár által kinevezett elnökből, alelnökből, továbbá 12 tagból és négy póttagból áll, akiket a császár felerészben az urakházának, felerészben pedig a képviselőháznak előterjesztésére nevez ki. Amennyiben pedig a Reichsgericht és közigazgatási bíróság között merült fel összeütközés, ezt a két bíróságnak elnöke által kijelölt 4—4 tagjából alakult tanács intézi el, melyben az ilyen összeütközési ügyben nem érdekelt legfőbb bíróságnak elnöke elnököl. A francia hatásköri bíróság az igazságügyminiszter elnöklésével az államtanács és a semmitőszék által saját tagjaiból választott 3—3 tagból és az ezek által választott két bíróból és helyettesből áll. A tagok alelnököt saját kebelükből választanak, aki a bíróságnak rendes alelnöke is. Belgiumban az ottani jogrendszernek megfelelőleg a hatásköri összeütközéseket a semmitőszék intézi el. A végrehajtó és a bírói hatalomnak egymásmelletti békés hatáskörét kívánja biztosítani az 1869. évi IV. t.-c, amidőn tilalmat állít fel, nehogy két különböző hatalom hatóságai egymás hatáskörébe avatkozzanak. A hatáskörök integritására azonban nálunk politikai testület, a minisztertanács őrködik, és ámbár már az idevonatkozó 1869-iki törvény is ideiglenesnek mondja a kérdés ilyetén való rendezését, majdnem négy évtized jogfejlődésének érlelő hatása volt szükséges a kérdésnek közjogi szempontból való kifogástalan rendezéséhez. Ennek a négy évtizednek tapasztalatai azonban egy, valóban kiváló intézmény megalkotásához vezetnek: mert a bíróság összealkotása — szemben a legtöbb külföldi hatásköri bíróságban részben helyet foglaló közigazgatási elemekkel — tisztán független bírói elemekből történik, akiket a «paritás» követelményének megfelelőleg a két legmagasabb bíróság választ saját kebeléből. A bíróság hatáskörébe tartoznak az összes hatásköri összeütközési kérdések. És végül a javaslatban gondoskodva van az iránt is, miszerint a hatásköri összeütközések el is intéztessenek egyrészt a 8. §. által, mely szerint a hatásköri összeütközések hivatalból intézendők el, másrészt pedig a 25. §\ révén, mely a félnek biztosít bejelentési jogot.