Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

80 — Szerzői jog — Megállapította a Kúria a Szjt. 26. §-a, valamint a 9800/1922. I. M. sz. rendelet 1. és 2. §-a alapján a Budapesti Törvényszék hatáskörét és illetékességét a külföldi honos ellen szerzői jogbitorlás alapján abbanhagyásra, elkobzásra és kártérítésre indított perben, amely arra a tényállásra volt alapítva, hogy a külföldi honos a magyar regényfordító megnevezése nélkül adta ki a fordítónak egyik angol regényfordítását (XIII. 883.). A Szjt. 5. §-a értelmében írói műnek többszörösítése, közzététele, vagy forgalombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha az a szerző beleegyezése nélkül történt (XV. 64.). A Szjt. az írói műnek írói jellegét, vagyis az író szellemi tevékenységének a gondolatok kifejezésének módjában, csoportosításában, elrendezésében, esetleg tudományos rendszerbe foglalásában, megnyilatkozó egyéni jellegét részesíti védelemben. Az írói alkotásnak ezektől a sajátosságaitól elkülönítve az író nézetei, eszméi, ötletei — pl. valamelyik politikusnak az állam rendjének megváltoztatására vonatkozó eszméi, ötletei, tervei — magukban véve a szerzői jogok tárgykörén kívül esnek (XV. 64.). A szerzői jogbitorlást tehát ilyen esetben csak akkor lehetne megállapítani a tartalom szó szerint való átvételének esetén kívül, ha a közzétett mű a változtatások ellenére is legalább részleteiben, leplezett alakban a korábbi mű szerzőjének egyéni írói alkotását tartalmazná (XV. 64.). Azt a megállapodást, hogy a zeneszerző egyik vígopera elkészítésének munkáiban segédkezni fog, de tudomásul veszi, hogy a vígoperával kapcsolatban neve szerepelni nem fog, a Kúria akként értelmezte, hogy a kérdéses zeneszerző szolgáltatandó művének mibenlététől és munkájának mennyiségétől függetlenül, lemondott arról a jogáról, hogy a nyilvánosság előtt a vígopera társszerzőjeként szerepeljen; szerzői voltának elhallgatása miatt tehát akkor sem léphet fel igénnyel, ha munkája esetleg többre terjedt, mint amire az eredeti megállapodás alkalmával gondoltak (XVI. 315.). Valamely már megjelent írói műnek élőszóval történő nyilvános előadása az írói mű többszörösítésének vagy közzétételének nem tekinthető, következésképen a Szjt. 5. §-a írói művek nyilvános előadásának eseteire nem vonatkozik (XV. 64.). Annak a kérdésnek, hogy a felperes írói művében és az alperes politikai beszédeiben található-e eszmeközösség, a szerzői jogok szempontjából a kifejtettek értelmében nincsen jelentősége (XV. 64.). Nem állapítható meg a szerzői jogbitorlás azon az alapon sem, hogy valaki programbeszédében programjaként azokat a gondolatokat és eszméket adta elő, amelyek egy harmadik