Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

80 — Szerzői jog — Megállapította a Kúria a Szjt. 26. §-a, valamint a 9800/1922. I. M. sz. rendelet 1. és 2. §-a alapján a Budapesti Törvényszék hatáskörét és illetékességét a külföldi honos ellen szerzői jogbitor­lás alapján abbanhagyásra, elkobzásra és kártérítésre indított perben, amely arra a tényállásra volt alapítva, hogy a külföldi honos a magyar regényfordító megnevezése nélkül adta ki a for­dítónak egyik angol regényfordítását (XIII. 883.). A Szjt. 5. §-a értelmében írói műnek többszörösítése, közzé­tétele, vagy forgalombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha az a szerző beleegyezése nélkül történt (XV. 64.). A Szjt. az írói műnek írói jellegét, vagyis az író szellemi tevékenységének a gondolatok kifejezésének módjában, csoporto­sításában, elrendezésében, esetleg tudományos rendszerbe fogla­lásában, megnyilatkozó egyéni jellegét részesíti védelemben. Az írói alkotásnak ezektől a sajátosságaitól elkülönítve az író nézetei, eszméi, ötletei — pl. valamelyik politikusnak az állam rendjének megváltoztatására vonatkozó eszméi, ötletei, tervei — magukban véve a szerzői jogok tárgykörén kívül esnek (XV. 64.). A szerzői jogbitorlást tehát ilyen esetben csak akkor lehetne megállapítani a tartalom szó szerint való átvételének esetén kívül, ha a közzétett mű a változtatások ellenére is legalább részleteiben, leplezett alakban a korábbi mű szerzőjének egyéni írói alkotását tartalmazná (XV. 64.). Azt a megállapodást, hogy a zeneszerző egyik vígopera elké­szítésének munkáiban segédkezni fog, de tudomásul veszi, hogy a vígoperával kapcsolatban neve szerepelni nem fog, a Kúria akként értelmezte, hogy a kérdéses zeneszerző szolgáltatandó művének mibenlététől és munkájának mennyiségétől függetle­nül, lemondott arról a jogáról, hogy a nyilvánosság előtt a víg­opera társszerzőjeként szerepeljen; szerzői voltának elhallga­tása miatt tehát akkor sem léphet fel igénnyel, ha munkája esetleg többre terjedt, mint amire az eredeti megállapodás alkal­mával gondoltak (XVI. 315.). Valamely már megjelent írói műnek élőszóval történő nyil­vános előadása az írói mű többszörösítésének vagy közzétételének nem tekinthető, következésképen a Szjt. 5. §-a írói művek nyil­vános előadásának eseteire nem vonatkozik (XV. 64.). Annak a kérdésnek, hogy a felperes írói művében és az al­peres politikai beszédeiben található-e eszmeközösség, a szerzői jogok szempontjából a kifejtettek értelmében nincsen jelentő­sége (XV. 64.). Nem állapítható meg a szerzői jogbitorlás azon az alapon sem, hogy valaki programbeszédében programjaként azokat a gondolatokat és eszméket adta elő, amelyek egy harmadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom