Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Szerzői jog — 79 cselekmény tudatában terjeszti, azaz forgalomban tartja s áruba bocsátja (XIII. 1003.). A szerző özvegye és szerzői jogainak utóda jogosult arra, hogy a férje írói személyiségi jogának megsértése miatt a vétkes alperesektől kártérítést követeljen (XIII. 1003.). Az elévülésnek a Szjt.-ben megszabott rövid határideje nem irányadó a személyiségi jogok megsértése miatt érvényesített olyan igényekre, amelyek nem a Szjt. rendelkezésein, hanem az általános magánjognak a szabályain alapulnak. Ezt kell megállapítani különösen a Szjt. 36. §-ában szabályozott rövidebb elévülési időre vonatkozóan, mert a törvény most említett rendelkezése kifejezetten a szerzői jog bitorlásának (18., 19. és 23. §-ok) esetében indítható eljárás elévülését szabályozza (XIII. 1003.). 15. Szerzői jog Nincsen olyan jogszabály, vagy olyan nemzetközi egyezmény, amely a szerzői jog megsértéséből eredő kártérítési igényeket annak a bíróságnak kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá utalná, amelynek területén a jogsértő cselekményt elkövették. Ellenkezően a Szjt. 26. §-a az ennek a törvénynek rendelkezése alá eső magánjogi igények tekintetében úgy rendelkezik, hogy a sértett fél az eljárást annál a törvényszéknél is megindíthatja, amely az alperesre nézve általánosan illetékes, a 9800/1922. I. M. sz. rendelet 2. §-a pedig idevonatkozóan utal a Pp. 19—29. §-aira, tehát a 27. §-ára is, vagyis külföldi személyt perbe lehet vonni annál a belföldi bíróságnál is, amelynek területén vagyona van (XIII. 883.). Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló s az 1931. évi XXIV. törvénycikkbe becikkelyezett római nemzetközi egyezmény az irodalmi és művészeti művek kölcsönös védelme tekintetében csak az anyagi jogot szabályozza. Ezeknél fogva az általános jogelvek és a magyar polgári perrendtartás szabályai alapján kell vizsgálni azt, hogy a felperes a szerzői jogának Lipcsében, tehát külföldön elkövetett megsértéséből származtatott magánjogi igényeit is érvényesíthette-e a budapesti kir. törvényszék előtt. Az általános jogelvek a belföldi személyeket nem zárják el attól, hogy a külföldiek ellen ezek jogsértő cselekményeiből eredő kártérítési igényeket a hazai törvények szerint az ügy elbírálására hatáskörrel bíró belföldi bíróság előtt is érvényesíthessék s a feltétel csak az, hogy a belföldi bíróság az irányadó eljárási szabályok szerint a külföldi alperes ellen indított per elbírálására illetékes is legyen (XIII. 883.).