Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

70 — Jogképesség — engedélyezése a hatóság szabad mérlegelésétől függ; a törvény hatálybalépése előtt zsidóknak kiadott (zsidók által megszerzett) ilyen engedélyeket pedig a törvény hatálybalépésétől számított 5 év alatt meg kell vonni. Az engedély megvonására a dolog természete szerint az a hatóság jogosult, amely azt kiadta (XV. 825.). A fenti törvényes rendelkezés hatálya — a 7.720/1939. M. E. sz. rendelet 32. §-a értelmében — a Budapesten rendezett lóversenyeken kötendő fogadások közvetítésére vonatkozó engedélyekre is kiterjed. A fentebb idézett törvényes rendelkezésben használt „zsidónak kiadott" — „zsidók által megszerzett" kifejezés arra enged következtetést, hogy ez a törvényes rendelkezés nemcsak a zsidók részére valamely hatóság által közvetlenül kiadott engedélyekre, hanem azokra az engedélyekre is vonatkozik, amelyeket zsidó az engedélyestől a vele kötött megállapodás alapján (tehát közvetve) szerzett meg. Az ezzel ellenkező törvényértelmezés azzal a következménnyel járna, hogy a zsidók által másodlagosan szerzett jogosítványok egyáltalában nem volnának elvonhatok, ami pedig ellentétben állana a fentebb ismertetett törvényes rendelkezés céljával (XV. 825.). Az 1939. évi IV. tc. 9. §-a ugyan a színművészeti kamara zsidó tagjainak számát csupán korlátozza, a hivatkozott törvény 11. §-a azonban már nemcsak a korlátozást, hanem ebben a vonatkozásban teljes kirekesztést jelentő azt a kifejezett rendelkezést tartalmazza, hogy zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramatúrgja, vagy bármilyen néven megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészi irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában, vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol (első bekezdés). Színházi előadások üzletszerű rendezésére (tartására) zsidó hatósági engedélyt nem kaphat (4. bekezdés). A 11. § rendelkezéseit pedig a második szakasz első bekezdésében megjelölt személyekre (minősített tűzharcosokra és hadirokkantakra) is alkalmazni kell. A színházépület bérleti szerződését tehát a bérbeadó a fentiek szerint zsidónak tekintendő bérlővel szemben már abból az okból is felbonthatja, hogy a bérlő a színházi előadások üzletszerű rendezésére nem kapott hatósági engedélyt (XVI. 358.). A Cst. 8. §-a a közadós perbeli cselekvőképességére vonatkozó általános rendelkezést tartalmaz. E szakasz helyes értelme az, hogy a közadósnak semmiféle olyan perben nincs perbeli cselekvőképessége, amely a csődtömeget általában érinti. Ebből a szempontból nem esik kivételes elbírálás alá a bejelentett és a közadós által is megtámadott követelés valódiságának megállapí-