Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

30 — A jogügyletek általában — nem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti. Ha a kölcsönről kiállított kötelezvény aláírója a kötelezvény nyelvét érti és annak tartalmát el tudja olvasni, utólag sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy azt elolvasás és tartalmának megmagyarázása nélkül, abban a tudatban írta alá, hogy azzal csak a szembenálló félnek a társasügyletbe bevitt vagyona és haszonrészesedése lesz a társasjogviszony megszűnése esetére biztosítva (XIV.307.). Abban az esetben azonban, amikor az eladó szóbelileg kötelező nyilatkozatot tett közművek létesítésére, az aláírt adásvételi szerződési űrlap egyik nyomtatott pontja viszont azt tartalmazta, hogy az írásba nem foglalt szóbeli megállapodások érvénytelenek — a Kúria mégis érvényesnek minősítette a szóbeli ígéretet, mert megállapítást nyert, hogy a kérdéses pontot a vevők előtt az eladók nem csak meg nem magyarázták, hanem amikor azt a vevők el akarták olvasni, az eladók eltérítették őket ettől a szándékuktól azzal, hogy az elolvasásra nincsen idő és hogy ez felesleges is, mert a nyomtatott részben csupán sablonos dolgok vannak (XVI. 529.). A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint az írásbeli szerződés kiállítása előtt vagy azzal egyidejűleg létrejött, de az okiratba fel nem vett szóbeli megállapodás hatályos anynyiban, amennyiben az okirat értelmezésére szolgál. Amikor a csereszerződésről felvett okirat szerint az egyik fél arra vállalt kötelezettséget, hogy a másik féltől átvett házasbelsőség ellenében másik telket ad olyan új építménnyel, ami az átvett telken álló régi építménnyel egyenértékű — a Kúria ennek az írásbeli megállapodásnak az értelmezéseként figyelembe vette azt az egyidejűleg létesült szóbeli megállapodást, hogy az új felülépítmény elkészítésénél az átvett telken lévő felülépítményből kikerülő anyagok felhasználtassanak (XIV. 453.). A hallgatás is akaratnyilvánítás akkor, ha a fél a fennforgó körülmények között, az élet rendes felfogása szerint nyilatkozni lett volna köteles. A Neon-világítási szabadalom tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban a saját tulajdonban visszamaradt Neon-betűkre korlátozott használati jog fenntartása ntán kötött azt a megállapodást, amely e Neon-betűknek a tulajdonjogát a vevőre ruházta át — bár az átruházás alkalmával nem történt említés a szabadalom-lajstromba bejegyzett használati jog átruházásáról is —, úgy tekintette a Kúria, mint ezen használati jogról történt lemondást is magában foglaló hallgatólagos magatartást (XIV. 1.). A hagyatékadó végzésnek jogalapító hatálya nincs és ítélt dolgot nem alkot, annak jogerőre emelkedése tehát az abban alapul vett jogügylet megtámadhatóságát nem zárja ki. Az utóörökös szerzetes renddel kötött azt a megállapodást, hogy az