Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A jogügyletek általában — 31 előörökös a hagyatéki terhek rendezésére a hagyatéki ingatlanok egy részét eladhatja — az utóörökös az Apostoli Szentszék hozzájárulásának hiánya miatt akkor is megtámadhatja, ha a hagyatéki bíróság a fenti megállapodásnak megfelelően, jogerős hagyatékadó végzést hozott (XIV. 300.). Valamely ügylet feltételes hatályú jóváhagyása a feltétel megvalósítása előtt nem joghatályos s ehhez képest az ügyletkötő fél fizetési kötelezettsége tekintetében a feltétel bekövetkezéséig a helyzet olyan, mintha a jóváhagyás semilyen alakban sem történt volna meg. A hagyatékra érvényesíthető jogokról ellenérték fejében történt lemondás esetén tehát, amikor a felek kikötötték, hogy a megállapodás csak a miniszteri jóváhagyás után válik kötelezővé, ha a miniszter e jóváhagyást feltételhez kötötte, a feltétel beállta előtt az ügyletkötő fél a másik féltől teljesítést nem követelhet (XVI. 614.). A Polgári Jogi Határozatok Tárába 456. szám alatt felvett elvi határozat és az annak alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint elállhat a kétoldalú szerződéstől az egyik fél, ha a másiknak szerződésszegése következtében a szerződés reá nézve érdekét vesztette (XIV. 1014.). Érdekmúlás miatt azonban a fél csak abban az esetben állhat el a szerződéstől, ha a szerződés reá nézve a másik fél késlekedése következtében veszítette érdekét. Amikor tehát az ideiglenes adásvételi szerződésben a felek kikötötték, hogy a végleges szerződést a hatósági jóváhagyás után kötik meg, a jóváhagyás pedig késett olyannyira, hogy a közben bekövetkezett lényeges értékeltolódás miatt az ügylet az egyik félre érdekét vesztette — a Kúria nem hatálytalanította az ügyletet, mert az érdekmúlás nem a másik fél késlekedése folytán következett be (XVI. 211.). A magánjog általános szabályai szerint azonban az a fél, aki a szerződéstől a másik fél szerződésszegése miatt érdekmúlás címén el akar állani, köteles erről a másik felet nyomban értesíteni, s a jogok gyakorlásában kötelező jóhiszeműséggel és tisztességgel is ellenkezik az olyan magatartás, amely a másik felet a szerződés hatályossága, illetőleg saját elállási szándéka tekintetében indokolatlanul hosszabb időn át bizonytalanságban tartja (XIV. 1014.). így nem részesíthető bírói méltánylásban a felpereseknek az a magatartása, hogy miután az ingatlanokat nyomban szerződéskötéskor birtokba vették s bár a vételárnak még felét sem fizették ki, annak hasznait 9 éven át háborítatlanul húzták, utóbb a 6 és V2 évvel ezelőtt tudomásukra jutott azon a címen kérik az ügylet érvénytelenítését, hogy eladó kötelezettséget vállalt kedvező feltételű kölcsönnek a vevő részére leendő meg-