Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
240 — Nőta/rtás — élő feleségen végzett szükséges műtét költségeit gyógykezeltetési kötelezettségénél fogva viselni tartozik (C. III. 2969/1939.). Közömbös a tartásdíj összegének a megállapításánál a nő műveltségi foka, származása és a különélés alatti lakhelye. Súlytalan az ahhoz való összehasonlítás is, hogy egy oklevéllel bíró nőnek jelenleg mennyi a fizetése (XVI. 514.). Az ideiglenes nőtartásdíj megállapításánál a nő vagyoni és jövedelmi viszonyai — az állandó bírói gyakorlat szerint — nem feltétlenül figyelembe veendő tényező, hanem csak méltánylást érdemlő esetben hathat mérséklőén a tartásdíj összegszerű megállapítására (XV. 93.). Tehát a feleségtartási kötelezettség szempontjából a feleség vagyona, illetve jövedelme csak kivételesen akkor vehető számításba, ha azt a felek eleve kikötötték, vagy ha oly, a családi viszonylatban mindenkor szem előtt tartandó méltányossági körülmények forognak fenn, amelyek annak figyelembevételét indokolttá teszik. A házasság felbontása után a helyzet ennek éppen az ellenkezője. Ebben az esetben a nem vétkes nő is csak akkor igényelhet a volt férjétől tartást — végleges nőtartásdíjat —, amennyiben eltartására a saját jövedelme elégtelen (Ht. 90. §) (XV. 275., 468., XVI. 621., C. III. 3177/1940.). Ilyen méltányossági oknak tekintette a Kúria azt, hogy a férj háztartásában még két gyermek maradt, akinek ellátásáról gondoskodnia kellett havi 400 pengős jövedelméből akkor, amikor a feleségnek saját részére havi 200 P fizetése volt (XV. 93.). • Nem találta méltányosnak a Kúria a jól kereső férj javára annak figyelembevételét, hogy a feleség, aki az életközösség alatt kereső foglalkozást sohasem űzött, a különélés idején kosztos diákokat vett és a nyári hónapokban kifőzéssel is foglalkozott s ebből jövedelmet szerzett magának (XV. 468.). Az a feleség ugyanis, aki az életközösség tartama alatt kereső foglalkozást nem űzött, a különélés alatt sem kötelezhető arra, hogy a férjet terhelő tartásdíj mértékének csökkentésére ilyen foglalkozáshoz kezdjen (XVI. 514.). Az ideiglenes nőtartás iránti per jogerős befejezése előtt figyelembe veendők a per folyama alatt elért jövedelemtöbbletek is (XV. 592.). Általában az ideiglenes nőtartásdíj megállapításánál figyelembe kell venni a férj jövedelmében a különélés alatt bekövetkezett emelkedést is (XVI. 514.) A házastársak ideiglenes különélése esetében ugyanis a házasság jogilag fennáll, ehhez képest jogi hatásaiban is érvényesül, tehát a férj vagyoni helyzetében és társadalmi állásában a különélés alatt bekövetkezett minden emelkedés kihat a feleségre is, ehhez képest azt az ideiglenes nőtartásdíj megállapításánál teljes mértékben számításba kell venni (XV. 275., 488., XVI. 514., C. III. 3177/1940.).