Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A tartás mértéke — 241 Ingadozó jövedelem esetén az évi átlag kiszámításánál a bírói gyakorlat többévi forgalomra van tekintettel (XVI. 639.). Az általános drágulás kiegyenlítésére szolgáló fizetésemelést a Kúria az ideiglenes nőtartásdíj megállapított mértékének felemelésénél figyelembe vette (XVI. 299.). Úgyszintén figyelembe vette a 8000/1940. M. E. sz. rendelet értelmében a százalékos fizetéscsökkentés megszűnése folytán beállott fizetésemelkedést, valamint a 4000/1941. M. E. sz. rendelet értelmében bekövetkezett százalékos fizetésemelést (XV. 592.), valamint a 9150/1940. M. E. számú rendelet, a 3620/1941. M. E. számú rendelet s a 9070/1941. M. E. sz. rendelet által szabályozott fizetési pótlékokat a fizetés felemelésével járó magasabb adó levonásával (XVI. 514.). A férjnél maradt hozomány olyan vagyonnak tekintendő, amelynek elfogadhatóan felszámított kamatjövedelme (5%) a nő részére járó ideiglenes nőtartásdíj megállapításánál a férj jövedelmeként figyelembe jön (XIII. 1025.). A katonai házassági biztosíték tekintetében a Kúria — a 72. számú elvi határozatának megfelelően — az óvadéklevél teljesítésére irányuló kereseti kérelem elbírálásánál érvénytelennek tekintette ugyan azokat a családi jellegű megállapodásokat, amelyeknek a célja az, hogy a házassági biztosítékot elvonják rendeltetése elől, — az ideiglenes nőtartás összegének megállapítása szempontjából azonban abból a tényleges helyzetből indul ki a Kúria, ami a házasfelek között az óvadék kamatainak szolgáltatása tekintetében fennállott. Ha tehát a felek abban állapodtak meg, hogy a házassági biztosítékul lekötött ingatlanok továbbra is a felek szüleinek használatában maradnak s hogy a szülők a kauciónak havi 150 pengőt kitevő kamataiból csak havi 100 P-t juttatnak a férj kezeihez, aki ezt az összeget éveken át kifogás nélkül el is fogadta, az életközösség megszakítása és a járadékszolgáltatás beszüntetése után a férj nem igényelheti, hogy a feleség kezén maradt jövedelem és a kaució kamatai címén a megállapodásnak megfelelően ténylegesen szolgáltatott havi 100 pengőnél több vétessék figyelembe (XV. 574.). Az ideiglenes tartásdíj összegének megállapításánál a férj jövedelmeként a Kúria figyelembe veszi a lakbérnek azt a részét, amit a férj állandóan megtakarít. A bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály ugyanis az, hogy az alapfizetésen kívül a meghatározott célú szolgáltatások (jövedelmek) csak annyiban veendők figyelembe, amennyiben a jelzett célú szolgáltatásokból tényleges és állandó megtakarítás mutatkozik, mert csak ez szolgálhat az ideiglenes nőtartás összegének megállapítására alapul (XV. 553.). Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár. 10