Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Hozomány — 229 kent értékű pénzzel visszafizetett tartozása tehát a közszer­zeményi leszámolásnál nem aranykorona értékben, hanem a kifizetésre felhasznált pénzösszeg valóságos értékéből veendő -számításba (XV. 276.). A feleség a saját kezelésében tartott külön pénzvagyon fel­használási célját szabadon és joghátrány nélkül vizsgálhatja és ebben a vonatkozásban elhatározását rendszerint csak a házas­társ megokolt támogatása korlátozhatja. Ha tehát a férj a feleség készpénzvagyonát olyan hízlalási üzletbe akarja befektetni, amit é a saját eladósodott szüleinek telkén kíván folytatni, a pénznek e célra való rendelkezésre bocsátását megtagadó feleséggel szem­ben a gazdasági viszonyok által megokolt elővigyázatossága miatt a házastársi kötelesség megsértésének joghátránya nem alkalmazható (C. III. 745/1940.). 25. Hozomány A hozomány létesítéséhez a hozományadó részéről komoly lekötelezési szándékkal tett annak világos kijelentése szükséges, hogy a nőnek vagy férfinak ígért, vagy közvetlenül átadott vagyont hozományképen adja (XVI. 88.). A szülők által a házasság megkötése után a feleség által öröklendő vagyon terhére részletekben átadott készpénzösszegek, ha azokat a szülők nem kifejezetten hozományként adták, nem tekinthetők hozománynak. A hozományi minőség megállapítá­sához nem elegendő annak bizonyítása, hogy a férj a házasság megkötésekor olyan anyagi helyzetben volt, ami a hozomány adását indokolttá, sőt szükségessé tette (XVI. 88.). A hozomány az az ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet a nő, vagy helyette és nevében, vagy a nőre tekintettel bárki más a házasság terheihez való hozzájárulás céljából kifejezetten hozo­mányul ad a férjnek haszonélvezetre. A hozomány tehát rend­szerint a feleség tulajdona, amelyet a férj haszonélvez (XV. 171.). Nem tekintette a Kúria a hozományadásra vonatkozó ko­moly ügyleti kijelentésnek azt az ígéretet, amely a hozomány­adásra vonatkozólag nem az érdekelt felekkel szemben, hanem harmadik személyekkel szemben hangzott el és csak általános­ságban mozgott (C. III. 3527/1941.). A magyar magánjog szerint törvényből folyó hozomány­adási kötelezettség nem lévén, a házassági vagyonjog keretébe tartozó hozományadás hétoldalú jogügylettel biztosítható, tehát nem vonható a tiszta egyoldalú akaratkijelentéssel létesíthető jogviszonyok közé (XIV. 417.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom