Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

230 — Hozomány — A hozomány szolgáltatására irányuló komoly jognyilatkozat azonban, amelynek elfogadásából az elfogadóra kizárólag csak jogi előny hárul, kifejezett elfogadási nyilatkozat nélkül is a kétoldalú szerződés erejével hat, ha ezt a másik fél az elfogadásra kívánt törvényes határidőben vissza nem utasította és ennek folytán az ajánlattevő fél a másik szerződő félnek elfogadási szándékát feltételezhette (P. III. 7687/1930.) (XIV. 417.). Családjogi vonatkozásban az apa hozományadási ígéretét — a leánya részéről rendszerint fennforgó elfogadási szándék feltételezésével teszi, tehát kifejezett elfogadási nyilatkozat nélkül a konkludens tényekből kell az elfogadási nyilatkozatra következtetést vonni, hacsak a hozományadási ígéret visszautasítva nem lett (XIV. 417.). Nem érinti a hozományadási ígéret érvényességét az a körülmény, hogy a hozomány összege nem volt meghatározva, vagy hogy annak összegszerűsége később vitássá válik. Jogszabály ugyanis, hogy ott, ahol annak helye van, a szolgáltatás tárgyát a bíróság határozza meg, és ezt a jogszabályt a hozomány ígérése esetén a hozomány összegének megállapítására is alkalmazni kell (XIV. 417.). Ilyen esetben a bíróság a hozomány összegét a hozományt ígérőnek a házasság kötése idején volt vagyoni állapotához mérve állapítja meg. Azt nem vette figyelembe a Kúria, hogy a hozományt ígérő az ígért hozomány esedékessége után ingyenes juttatással megfosztotta magát vagyonától s így nem volt miből teljesítenie az ígéretét (XIV. 417.). Való ugyan, hogy a hozományadás is ingyenes juttatás s ennyiben az ingyenesség az ajándékozás ügyleti tartalmával azonos, azonban a házassági vagyonjog és az ajándékozás jogi elhatárolása folytán az ajándékozás esetében alkalmazható durva hálátlanság a hozományadásnál nem nyerhet alkalmazást (P. III. 2487/1933.). A hozomány adás keretében a fenntartott hozomány intézményének gyakorlati alkalmazásával lehet a hozományadó vélt érdekeit megvédeni, vagy biztosítani (XIV. 439.). A hozomány tehát a házasság fennállása alatt nem követelhető vissza s a járadékhozomány nem vonható vissza akkor sem, ha a hozományt nyerő fél durva hálátlanságot követ el, vagy ha a hozományt adó fél vagyoni viszonyai megváltoznak (XVI. 585.). A hozomány jogi természetét tekintve, a férjre nézve idegen (a feleség) vagyonán gyakorolt jog, a feleségre nézve pedig az idegen jog (a férji haszonélvezet) által korlátozott tulajdon. Amidőn hozomány létesül a hozományi vagyonra nézve e kettős jogviszony keletkezik (XV. 171.).